Az 1956-os forradalom eseményei A rabságban szenvedő nemzetek A rabságban szenvedő nemzetek … A lengyel nemzet lazít most a szeretett földjét fojtogató szovjet igán. A hősi magyar nép pedig a Vörös Hadsereg páncélosainak halált osztó tüzével száll szembe. Ezek a hazafiak magánál az életnél is többre becsülik a szabadságot. És minden a szabadságot békében élvező ember ünnepélyes kötelessége, hogy minden igazán hasznos eszközt megragadjon, hogy ne hiába haljanak meg a szabadságért életüket feláldozók. Az Egyesült Államok másokkal együtt e szellemben cselekedett ma, amikor az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa elé vitte a magyar kérdést. …A szovjet imperializmus gyengesége mindinkább nyilvánvalóvá válik. Nem katonai gyengeség ez vagy anyagi erők hiánya. Azért gyenge, mert egy természet ellen való önkényuralmat igyekszik életben tartani azzal, hogy elnyomja a véglegesen el nem fojtható emberi vágyakat és eltitkolja az igazságot, amit véglegesen elrejteni nem lehet… … A rabságban sínylődő népek sohasem vonhatják kétségbe azt, hogy bennünk igaz és odaadó barátra lelnek, aki osztozik vágyaikban. Tudniuk kell, hogy számíthatnak javainkra, amelyek segítenek átvészelni a gazdasági átalakulás éveit. … Legfőbb vágyunk, hogy ezek a népek, melyektől saját nemzetünk fiainak oly jelentős része származik, visszakaphassák szuverén jogaikat és szabadon választhassák meg kormányaikat. … J. F. Dulles: Beszéd a dallasi Világpolitikai Tanács előtt - 1956. október 27. Nagy Imre beszéde 1956. otóber 30. Nagy Imre kormányprogramja 1956. október 28. Nagy Imre beszéde …A hazánkban mind szélesebben kibontakozó forradalom, a demokratikus erők hatalmas megmozdulása válaszút elé állította hazánkat… Az ország életének további demokratizálása érdekében az egypártrendszer megszüntetésével a kormányzást az 1945-ben újjászületett koalíciós pártok demokratikus együttműködésének alapjaira helyezi. Ennek megfelelően a nemzeti kormányon belül szűkebb kabinetet létesít, amelynek tagjai: Nagy Imre, Tildy Zoltán, Kovács Béla, Erdei Ferenc, Kádár János, Losonczy Géza és a szociáldemokrata párt által kijelölt személyiség. …A nemzeti kormány felhívja a szovjet csapatok parancsnokságát, hogy azonnal kezdje meg a szovjet csapatok kivonását Budapest területéről. Egyidejűleg a nemzeti kormány közli az ország népével, hogy a szovjet csapatoknak az ország területéről való kivonására haladéktalanul megkezdi a tárgyalásokat a Szovjetunió kormányával. A nemzeti kormány nevében bejelentem, hogy a forradalom által létrehozott demokratikus helyi önkormányzati szerveket a nemzeti kormány elismeri, rájuk támaszkodik és támogatásukat kéri. (Elhangzott 1956. október 30-án 14 óra 30 perckor a rádióban) A Szovjetunió nyilatkozata 1956. október 30. A Szovjetunió kormányának nyilatkozata 1956. október 30. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége külkapcsolatainak megingathatatlan alapja volt és maradt az összes államok békés egymás mellett élésének, barátságának és együttműködésének politikája. … A szocialista nemzetek nagy közösségéhez tartozó országok, amelyeket a szocialista társadalom felépítésének közös eszméi és a proletár nemzetköziség elvei egyesítenek, kölcsönös kapcsolataikat csakis a teljes egyenjogúságnak, a területi integritás tiszteletben tartásának, az állami függetlenségnek és szuverenitásnak, az egymás belügyeibe való be nem avatkozásnak elveire építhetik. … a Szovjetuniónak a többi szocialista országgal fenntartott kölcsönös viszonyában következetesen meg kell valósítani a népek egyenjogúságának lenini elveit. .. A szovjet kormány kész megvitatni a többi szocialista ország kormányával azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják a szocialista országok gazdasági kapcsolatainak további fejlesztését és erősítését avégett, hogy kiküszöbölje a gazdasági kapcsolatokban a nemzeti szuverenitás, a kölcsönös előnyök és az egyenjogúság elve megsértésének bármiféle lehetőségeit. … A szovjet kormány a szocialista országok kölcsönös biztonságának biztosítása céljából kész megvizsgálni a Varsói Szerződésben részt vevő többi szocialista országokkal az illető ország területén tartózkodó szovjet csapatok kérdését. … A szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy nyilatkozatot tegyen a magyarországi eseményekről. Az események azt mutatják, hogy a magyar dolgozók… jogosan vetik fel azt a kérdést, hogy a gazdasági együttműködés terén ki kel küszöbölni a meglevő komoly hibákat, hogy tovább kell fokozni a lakosság anyagi jólétét, hogy harcolni kell az államapparátusban megmutatkozó bürokratikus eltévelyedés ellen. … A szovjet kormány szem előtt tartva, hogy a szovjet alakulatok további magyarországi tartózkodása ürügyül szolgálhat a helyzet fokozottabb kiélesedésére, utasítást adott a katonai parancsnokságnak, hogy vonja ki a szovjet katonai alakulatokat Budapestről, mihelyt ezt a magyar kormány jónak látja. (Megjelent: A "Jelcin-dosszié". Szovjet dokumentumok 1956-ról. Szerk.: Gál Éva, Hegedűs B. András. Budapest, 1993. 65-67. l.) Magyarország kinyilvánítja semlegességét Nagy Imre bejelenti a semlegességet Nagy Imre rádióbeszéde (1956. november 1. ) Magyarország népe! A magyar nemzeti kormány a magyar nép és a történelem előtti mély felelősségérzettől áthatva, a magyar nép millióinak osztatlan akaratát kifejezve kinyilvánítja a Magyar Népköztársaság semlegességét. A magyar nép, a függetlenség és egyenjogúság alapján az ENSZ alapokmánya szellemének megfelelően igaz barátságban kíván élni szomszédaival, a Szovjetunióval és a világ valamennyi népével. Nemzeti forradalma vívmányainak megszilárdítását és továbbfejlesztését óhajtja anélkül, hogy bármelyik hatalmi csoportosuláshoz csatlakoznék. A magyar nép évszázados álma valósul meg ezzel. A forradalmi harc, melyet a magyar múlt és a jelen hősei vívtak, végre győzelemre vitte a szabadság, a függetlenség ügyét! Ez a hősi küzdelem tette lehetővé, hogy népünk államközi kapcsolataiban érvényesítse alapvető nemzeti érdekét, a semlegességet. Felhívással fordulunk szomszédainkhoz, a közeli és távoli országokhoz, hogy tartsák tiszteletben népünk megmásíthatatlan elhatározását. Most valóban igaz az a szó, hogy népünk olyan egységes ebben az elhatározásban, mint történelme során még talán soha. Magyarország dolgozó milliói! Védjétek és erősítsétek forradalmi elszántsággal, önfeláldozó munkával, a rend megszilárdításával hazánkat, a szabad, független, demokratikus és semleges Magyarországot! Kádár János beszéde 1956. november 1-jén Kádár János rádióbeszéde - 1956. november 1. …Népünk dicsőséges felkelése lerázta a nép és az ország nyakáról a Rákosi-uralmat, kivívta a nép szabadságát és az ország függetlenségét, amely nélkül nincs, nem lehet szocializmus… E súlyos órákban azok a kommunisták, akik eddig is harcot vívtak a Rákosi-önkényuralommal, számtalan igaz hazafi és szocialista óhajának megfelelően elhatározták, hogy új pártot alapítanak. Az új párt egyszer s mindenkorra szakít a múlt bűneivel! Védi és védeni fogja mindenkivel szemben nemzeti becsületünket, hazánk függetlenségét. …Védi és védeni fogja a Magyar Köztársaság vívmányait: a földreformot, a gyárakat, a bankok, a bányák köztulajdonba vételét, népünk vitathatatlan szociális és kulturális eredményeit. Védi és védeni fogja a demokrácia és a szocializmus ügyét, amelynek megvalósítását nem idegen példák szolgai másolásával, hanem országunk gazdasági és történelmi sajátságainak megfelelő módon ... A párt lapot ad ki, melynek címe: Népszabadság. …Az új párt, az MSZMP részt vállal a függetlenség és a demokrácia megszilárdításáért vívott harcból, küzd népünk szocialista jövőjéért. … Azzal fordulunk az újonnan alakuló demokratikus pártokhoz, elsősorban a másik munkáspárthoz, a Szociáldemokrata Párthoz, hogy minden erővel, a kormányzat megszilárdításával küzdjük le a fenyegető ellenforradalom és a külső beavatkozás veszélyét. ... Nem akarunk tovább függőséget! … (Elhangzott 1956. november 1-jén 22 óra előtt a Szabad Kossuth Rádióban. Közli: Népszabadság, 1956. november 2.) A forradalom falun A forradalom falun 27-én Debrecenből jött ki a forradalmi bizottmányból egy küldöttség, hogy alakítsuk meg mi is a forradalmi bizottmányt. ... A bizottság tagjai általában parasztemberek voltak, középparasztok. Hát nem is volt ott igazán kulák, a Tardi volt egyedül kulák. ... A zöme pedig parasztemberekből állt. Mind ismert és tisztelt emberek voltak. Tehát tényleg megbecsült emberek, a társadalmi elfogadottságuk megvolt. Elrendeltük, hogy adják be a vadászfegyvereket...Akkor ezeket a vadászfegyvereket töltény nélkül kiadtuk a nemzetőröknek, és azok cirkáltak a faluban, hogy ne legyen semmi baj. Nem tudtuk, mit csináljunk. Felhívtuk a polgári bizottmányt, telefon már akkor volt, hogy mit kell tennünk, mi a mi feladatunk. ... Hát azt mondták, hogy ők nem tudnak semmit. ... Annyit azért tettünk, hogy határozatot hoztunk, hogy a volt kuláklakásokat záros határidőn belül adják vissza. ... Korábban az egyik házba beköltözött a községháza, azt átpakoltattuk a dolgozókkal abba a helyiségbe, amelyik nem magánlakás volt, hanem egy irodahelyiség volt korábban is. Akkor megjelent a tanácstitkár, aki a szomszéd községben lakott, de az nagy kommunista volt. És nem engedtük, hogy az iratokat eltüntesse vagy elvigyen valamit, tehát arra vigyáztunk. A faluban béke, nyugalom volt. Hozattam petróleumot, mindenki megkapta a kettő deciliter petróleumot, senki nem kaphatott többet, mint amennyi járt. Semmi feszültség nem volt. Semmi ellenállás nem volt sehol. Tehát támadás vagy más egyéb. Megmaradt a rend. (Tátrai János tanító visszaemlékezése a tiszagyulaházi eseményekre) Nagy Imre utolsó szózata Nagy Imre utolsó beszéde 1956. november 4. Nagy Imre rádiószózata 1956. november 4. Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével. (Nagy Imre utolsó rádióüzenetét 1956. november 4-én reggel 5 óra 20 perctől sugározta a Parlamentben berendezett stúdióból a Szabad Kossuth Rádió.) Bibó István kiáltványa Bibó István kiáltványa Magyarok! Nagy Imre miniszterelnök a hajnali szovjet tárgyaláskor a szovjet követségre ment a tárgyalások folytatására, és onnan visszatérni nem tudott. A reggel összehívott minisztertanácson a Parlament épületében tartózkodó Tildy Zoltánon kívül már csak B. Szabó István és Bibó István államminiszter tudott megjelenni. Mikor a Parlamentet a szovjet csapatok körülfogták, Tildy államminiszter a vérontás elkerülése végett megállapodást kötött velük, mely szerint ők megszállják az épületet, a benne levő polgári személyek pedig szabadon távozhatnak. Ő, a megállapodáshoz tartva magát, eltávozott. Az Országgyűlés épületében egyedül alulírott Bibó István államminiszter maradtam, mint az egyedül törvényes magyar kormány egyetlen képviselője. Ebben a helyzetben a következőket nyilatkozom: Magyarországnak nincs szándékában szovjetellenes politikát folytatni, sőt teljes mértékben benn akar élni a kelet-európai népek ama közösségében, kik életüket a szabadság, igazságosság és kizsákmányolásmentes társadalom jegyében akarják berendezni. A világ színe előtt visszautasítom azt a rágalmat is, miszerint a dicsőséges magyar forradalmat fasiszta vagy antiszemita kilengések szennyezték volna be. A harcban osztály- és felekezeti különbség nélkül részt vett az egész magyar nép, s megrendítő és csodálatos volt a felkelt nép emberséges, bölcs és megkülönböztetni kész magatartása, mellyel csupán a leigázó idegen hatalom és a honi hóhérkülönítményesek ellen fordult. A néhány napirenden volt utcai igazságtételt, valamint ókonzervatív erőknek minden fegyveres erőszak nélkül való jelentkezését a kormány rövid úton megszüntethette volna. Az az állítás, hogy evégből óriási idegen hadsereget kell az országba behívni, illetőleg visszahívni: komolytalan és cinikus. Éppen ellenkezőleg, e hadsereg jelenléte a nyugtalanság és a zavargások legfőbb forrása. A magyar népet felszólítom, hogy a megszálló hadsereget, vagy az általa esetleg felállított bábkormányt törvényes felsőségnek ne tekintse, s vele szemben a passzív ellenállás összes fegyverével éljen - kivéve azokat, melyek Budapest közellátását és közműveit érintenék. Fegyveres ellenállásra parancsot adni nincs módomban: egy napja kapcsolódtam be a kormány munkájába, a katonai helyzetről tájékoztatva nem vagyok, felelőtlenség volna tehát tőlem a magyar ifjúság drága vérével rendelkezni. Magyarország népe elég vérrel adózott, hogy megmutassa a világnak a szabadsághoz és igazsághoz való ragaszkodását. Most a világ hatalmain van a sor, hogy megmutassák az ENSZ alapokmányában foglalt elvek erejét és a világ szabadságszerető népeinek erejét. Kérem a nagyhatalmak és az ENSZ bölcs és bátor döntését leigázott nemzetem érdekében. Megállapítom egyúttal, hogy Magyarország egyetlen törvényes külföldi képviselője és külképviseleteinek törvényes feje Kéthly Anna államminiszter. Isten óvja Magyarországot! Budapest, 1956. november 4. A Munkás-Paraszt Forradalmi Kormány programja Kádár szolnoki beszéde 1956. november 4. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhívása a magyar néphez 1956. november 4. Magyarországon, november 4-én, az események a reakciós erők teljes vereségéhez vezettek. A reakció és az ellenforradalom útját megtisztító Nagy Imre-kormány széthullott, és megszűnt létezni. Miatyánk, 1956-ból Feltárultak a forradalmár munkásokon, közéleti személyiségeken, békés lakosokon a reakció által elkövetett garázdálkodások és megtorlások súlyos képei. … Az illegalitásból előkerülnek a rendszerhez, a szocializmus nagy ügyéhez hű forradalmár munkások, kommunisták, közéleti személyiségek. A népi Magyarország forradalmi kormánya felhív minden munkást, parasztot, értelmiségit, egyetemistát, az ifjúságot, minden hazafit az országban, nyújtsanak széles körű támogatást a kormánynak és intézményeinek, és mindenki a maga munkahelyén, a maga őrhelyén lásson hozzá kötelességei teljesítéséhez. … A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány programja 1. Nemzeti függetlenségünk és országunk szuverenitásának biztosítása. 2. Népi demokratikus és szocialista rendszerünk megvédése minden támadás ellen. … 4. Szoros baráti viszony megteremtése minden szocialista országgal, a teljes egyenjogúság, a kölcsönös be nem avatkozás elve alapján. … 6. A dolgozók - különösen a munkásosztály - életszínvonalának gyors és jelentékeny emelése. … 10. A mezőgazdasági termelés fejlesztése, a kötelező beszolgáltatások megszüntetése, az egyéni dolgozó parasztok megsegítése. A kormány határozottan felszámol minden törvénysértést, melyet a szövetkezeti mozgalom és a tagosítás területén elkövettek. 12. Támogatja a kisipart és a kiskereskedelmet. A magyar kormány a rend és a nyugalom helyreállítása után tárgyalásokat kezd a szovjet kormánnyal és a Varsói Szerződés más résztvevőivel a szovjet csapatok Magyarország területéről való kivonásáról. Szolnok, 1956. november 4.