 |
Üzenőfal |
|
| | |
|
Levél |
|
|
| | |
|
Egér |
|
A sok hazugság még bántja lelkem,
Előtört minden, mit régen éreztem...
A kínzó gyötrelem s a megaláztatás,
Az a sok hamis kép és vallomás...
Álomban éltem, s hittem ez az álom szép,
Míg nem tudtam, minden összeomlott már rég...
A dolgok csak csendben mentek tönkre,
De a gyors hatása bennem él örökre,
Minden egy perc alatt hullott darabjaira,
S most csak lágy eső hullik hamvaira...
Egy gyönyörű álom, mi rémálommá vált,
Eltünt az is, ki mindig mellettem állt...
Ébredésem újabb álom volt,
De szívemben már csend honolt,
Megnyugvást találtam végre Mellette,
Kit szeretni fogok akkor is, ha az idő eljár felette... | | |
|
:) |
|
|
| | |
|
Irodalmiasság!!!! |
|
|
| | |
|
Elmélkedések |
|
|
| | |
|
|
|
|
| | |
|
♣ Hires irók életrajzai |
|
|
| | |
|
Az ég sejtelmes titkai |
|
|
| | |
|
Ha érdekelnek :D |
|
|
| | |
|
Érdekesség nektek!!! |
|
LELKEM EGY KÖNYV MELY MINDIG NYITVA! OLVASHATJA KI MELLETTE JÁR! OLVASSÁK IS MERT A SOK FORGATÁSBAN ÖSSZE IS VAN SZAGGATVA MÁR! | | |
|
A történelem mozzanatai |
|
|
| | |
|
¤¤¤THE WORLD¤¤¤ |
|
|
| | |
|
Mese múzeum |
|
|
| | |
|
~~halál a szerelemért~~ |
|
|
| | |
|
Szerelem |
|
|
| | |
|
Szabadság szerelem! |
|
Nem érti ezt az a sok ember,
Mi áradt itt meg, mint a tenger?
Miért remegtek világrendek?
Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.
De most sokan kérdik: mi történt?
Ki tett itt csontból, húsból törvényt?
És kérdik, egyre többen kérdik,
Hebegve, mert végképp nem értik -
Ők, akik örökségbe kapták -:
Ilyen nagy dolog a Szabadság?
| | |
|
|
|
Hazug szavak |
|
[1-1]
Volt egy gyönyörű pár,
Régóta egymásé voltak már.
Gond nem is merült fel,
Egyikük sem ment el.
Bár mégis egy napon,
A fiú kopogtatott az ajtón.
A lány örült, ahogy meglátta,
De amikor megtudta lehervadt mosolya,
Megtudta szegény árva,
Hogy őt már a halál várja,
Mivel egyetlen kedvese otthagyja,
S helyette a másik lányt választja.
Tudja a mi lánykánk, hogy életének annyi,
De tudja, hogy a fiút nem tudja itt hagyni.
Így hát marad még az élők között,
De neki már semmi sem okozhat örömöt.
Ezt hitte szegény leányka, de mikor,
A parkba ment három órakor,
Egy jóképű fiú várta ott,
Beszélgettek, s lány most az egyszer mosolygott.
Örült, hogy megismerte a fiút,
Örült, mert tudta szívéről letörölte a bút.
Megtalálta azt a fiút, ki tényleg értékeli,
S nem mondja a hazug szavakat neki. |
[1-1]
| | |
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
