Katona József:bánk bán
Pyrha 2006.08.08. 14:01
Magyar Irodalom tételek: 8/9-8/10
7. tétel: Katona József: Bánk Bán (drámai jellemek, konfliktusok, nemzeti dráma, Bánk tragikuma)
Katona József élete és munkássága:
Kecskeméten született 1791-ben. Apja a körülményekhez képest szokatlanul művelt takácsmester, aki tanult embert akar faragni tanuló kedvű fiából. A fiú tehát gimnáziumba jár, hamar megtanul latinul, azután németül is. Ifjúkorától fogva versel. Költeményei mindvégig megmaradnak stílus- és nyelvi próbálkozásoknak, de ez a verselő gyakorlat az előiskolája a Bánk bán erőteljes nyelvének. A középiskola után Pestre jön az egyetemen jogot tanulni. Érdekli is a tananyag, kitűnő jogász is lesz belőle. De legalább annyira érdekli a színház is. Pesten még sokáig nincs állandó színház, de van már állandó színtársulat, amely különböző termekben játszik, leginkább a Hacker-szála néven ismert hodályban, amely a mai Tanács körút 5. alatti ház udvarán volt. Itt játszik annak idején Déryné is. A jogász Katona összebarátkozik velük. Beleszeret Dérynébe is, de szerelme mindvégig reménytelen. A társulat azonban kedveli, mert a művelt fiatalembert mindenre föl lehet használni. Fordít nekik, fellép különböző szerepekben, azután eredeti drámákat ír. Egyre jobban megismeri a drámairodalmat: Shakespeare-t, Schillert és az akkoriban divatos úgynevezett lovagdrámákat. Ezek a lovagdrámák az induló német romantika jellegzetes termékei: középkorban játszódó rémtörténetek. Katona korai drámái is effélék. Első saját művének már a címe is riasztó: A borzasztó torony vagyis a gonosz talált gyermek. Eredeti vagy németből átdolgozott korai drámái mind rémtörténetek. Még a nagy drámai erőről tanúskodó Jeruzsálem pusztulása is tele van hatásvadászó borzalmakkal. De jó gyakorlat mindez drámai helyzetek és jellemek megformálásához. És vígjátéka, a Rózsa vagy a tapasztalatlan légy a pókok között már majdnem jó színpadi mű, megüti a műsor átlagát. De éppen ezt nem adják elő, mert tele van ironikus célzásokkal Dérynére, és Déryné tiltakozik ellene. Végre megírja a kétrészes történelmi tragédiát, a Ziskát, amelyben hibái és elrajzoltságai ellenére is már Bánk báni erő és Bánk báni jellemábrázolás van. Itt már nem a lovagdrámák adták a példát, hanem Shakespeare és Schiller. Idáig tartott a készülődés. Huszonnégy éves korára felnőtt a nagy drámához. És akkor hirdette meg a kolozsvári Nemzeti Színház megvalósítását előkészítő bizottság a pályázatot a drámára, amellyel a felépítendő színházat majd nyitni fogják. Erre a pályázatra írta 1815-ben Katona József a Bánk bánt.
Bánk Bán
Az Erdélyi Múzeum 1814-ben pályázatot írt ki „Eredetiség s jutalomtétel” címmel, aminek az volt az értelme, hogy a mű, amelyel pályáznak, lehetőleg magyar történelmi eseményt dolgozzon fel, ill. ne imitálja a korabeli divatos nyugati műveket. Az első helyezettnek pénzjutalmat ígértek. A pályázat határideje egy év volt, vagyis 1815-re kellett elkészülni vele. Erre az eseményre készült Katona műve, pontosabban annak első változata. A pályázatot végül is nem ő, hanem Kisfaludy Sándor nyerte meg, Katona műve különösebb visszhang nélkül maradt.
A Bánk bán második, végleges változata 1819-re készült el, nyomtatásban egy évvel később, 1820-ban jelent meg. Katona élete folyamán a cenzúra miatt nem mutatták be a művet, az ősbemutatójára csak 1833-ban került sor Kassán.
A mű jelentőségét az is mutatja, hogy 1848. 15-én, a színház díszműsorán ez a mű szerepel. 1861-ben Erkel Ferenc dolgozta fel operává.
Források és előzmények
Mivel Katonának Pesten lehetősége volt különböző történetírók munkáit tanulmányozni, így ismerte Heltai Gáspár és Bonfini krónikáit.
Szépirodalmi forrásként Hans Sachs 16. századi Bánk bán drámáját használta, ill. a 18. századból Pray György kódexét (ez a forrás állítja egyedül, hogy Gertrúd nem bűnös, hanem politikai összeesküvés áldozata lett), Müller Bánk-regényét, Valkai András históriás énekét, ill. Grillparzer tragédiáját.
Két főbb szereplőt figyelhetünk meg: Gertrúd a negatív, Bánk pedig a pozitív hős, akinek fel kell nőnie a nembeli feladathoz. Gertrúdnak létérdeke a szituáció fenntartása, Bánknak viszont ezt meg kell szüntetnie a harmónia visszaállítása végett.
A dráma szerkezete
prológus vagy előversengés + öt felvonás.
Expozíció: (mindig a bevezetésben ismerjük meg az alapszituációt)
A király és a Bánk bán távollétében Gertrudis gyakorolja a hatalmat. Bánk országjáró körúton van. Ottó, Gertrudis öccse ki akarja használni az alkalmat, hogy elcsábítsa Melindát, Bánk feleségét. Ez az egyik, a magánéleti cselekményszál. A jogaikban sértett magyar nemesek lázadásra készülnek Petúr bán vezetésével. Ez a másik, a közéleti szál.
Bonyodalom: Bánk Petúr bán hívására titokban visszatér.
A cselekmény kibontakozása: Bánk lebeszéli az összeesküvőket a lázadásról, mert a törvényesség
híve, és nem akar polgárháborút. Melindát cselszövéssel, szerelmi bájital segítségével elcsábítja Ottó. Izidor reménytelen szerelme Ottó iránt (udvarhölgy, aki Gertrúdisszal értekezett, merániai). Tiborc panasza, amelyből Bánk értesül a jobbágyság szörnyű helyzetéről, nyomoráról. Tiborc Bánk szolgája, de kapcsolatuk nem megszokott úr és szolgaviszony.
Tetőpont: Bánk megöli Gertrúdiszt, kitör a lázadás, a polgárháború (a két szál itt fonódik össze).
Megoldás: a király visszatér s megkegyelmez Bánknak, akinek ez a kegyelem igazából büntetés, hiszen ő már nem akar élni.
Bánk bán tragikuma:
Mindent elveszít, ami az élet értelmét jelentett (Melindát, az emberek megbecsülését).Bánkra óriási terhek nehezülnek:
• meg kell akadályoznia a nemzet egészét érintő jogtiprást, és javítani kell a jobbágyság helyzetén. Ez a közéleti ember, a politikus feladata.
• Melinda veszélyben van, őt is meg kellene védenie. Ez a magánember, a férj feledata. "Haza és Melinda."
Bánk mindvégig a törvényességet képviseli, a törvények szerint akar cselekedni, de a Melindához fűződő "tündéri láncokat" nem tuja eltépni, ezért nem tud józan, higgadt politikusként cselekedni. Bánk világ szemlélete ellentmondásos: megvannak benne a középkor emberére jellemző tulajdonságok, védi a hagyományos nemesi kiváltságokat, akar a királlyal szemben is ). Ugyanakkor már az újkor, a reformkor emberére jellemző tulajdonságokat is magában hordozza, az erőszaktól visszariad, békevágy, emberszeretet, törvényesség. Ellentmondásos világszemlélete miatt állandóan késlelteti a cselekvést, töprengő, vívódó hős. Nem tudja, mit tegyen, mert helyesen akar cselekedni, de nincs meg számára (nem adatik meg) a bizonyosság. (Hamlet ugynilyen vívódó hős.)Gertrúdisz halála után visszaáll az erkölcsi világrend, ami előzőleg felborult, és Bánk feladata a törvényes erkölcsi rend helyreállítása. Bánk tragédiája akkor lesz teljes, amikor Melindát is elveszíti, hiszen Bánk törekvése az volt, hogy "ártatlanok vére ne hulljon", de ezt nem tudta megakadályozni. "Nincs a teremtésben vesztes, csak én."
|