Magyar Irodalom tételek 8/9-8/10

1. tétel: Zrínyi Miklós: Szigeti Veszedelem, illetve a barokk eposz sajátosságai (Memoriter: Peroráció)

Zrínyi Miklós: 1620-1664

Csáktornyán született főúri családban. Édesapja Zrínyi György fiatalon elhunyt így nevelője Pázmány Péter lett. Iskoláit Nagyszombaton. Bécsben és Rómában végezte el. Költő, politikus és hadvezér. Hat nyelven beszélt, korának nagy műveltségű embere, saját korában is elismerték művészi és emberi nagyságát. Felesége Draskovic Mária Emélia akivel szerelmi hazaságot köt. Hozzá írja fiatalkori első szerelmes verseit melyekben a lányt Violának, nevezi. Szakadatlanul tevékeny életében igazán csak mellékesen költő. Mint ahogy főalakja a kor politikai életének, főalakja a kor hadtörténetének, előfutára a kor politikai életének, előfutára a hazai hadtudománynak, megteremtője a magyar politikai publicisztikának.

Költészete nagyvonalakban:

Korai ifjúkorától fogva versel. A költészet az életét elsősorban húsz és huszonöt éves korában tölti be. A későbbi években mondhatni történelmet kell formálnia. Később politikus, hadvezér, hadtudományi író, publicista és a nemzet élesztője. A későbbi években már alig ír verseket. Költeményeinek gyűjteményes kötete megjelenése után tudtunkkal csak egyetlen fiának halálára írt elégiája és magyar királyokról tervezett epigramma ciklus néhány darabja készült el. Ezzel az egyetlen verseskötettel és benne a Szigeti Veszedelemmel azonban ő a századirodalmi főalakja.

Prózai művei:

• Vitéz hadnagy: Nem egységes értekezés, hanem több száz elmélkedés gyűjteménye. Ábrázolj az ideális vitézt és vezetőt, akinek a bátorság a legfőbb erénye és elítéli a gyávaságot és az árulást.

• Mátyás király életéről való elmélkedések: A mű a nagy uralkodó tevékenykedését értelmezi és bemutatja az erényeit. Továbbá ábrázolja az ideális uralkodót.

• Tábori bis tracta: Értekezés. A hadsereg szervezéséről szóló katonai kézikönyv. Ez az első magyar alkotás, ami ilyen kérdésekkel foglalkozik.

Szigeti Veszedelem: 1645-1646

Felhasznált forrás például Tinódi Lantos Sebestyén alkotásai, vitéz költészet kiemelkedő alkotásai illetve az európai eposz költészet.

Zrínyi legfontosabb költői műve, melynek műfaja eposz. Az eposz az epikai műnem egyike, az elbeszélő költeménynek ahhoz a fajtájához tartozik, amelyet hőskölteménynek is szokás nevezni. A Szigeti Veszedelem műeposz, mert a szerzője ismert személy. A műben nem csak Szigetvár sorsa dől el, hanem egész Magyarországé illetve az egész keresztény Európáé is. A hősköltemény főszereplője egy rendkívüli személy, a várvédő Zrínyi, az ellenállhatatlan harcos. Szulimán is hatalmas ember a maga világhódító hadai élén. Az alkotást ünnepélyes. Méltóságteljes előadásmód jellemzi. Sok szereplőt vonultat fel és szívesen merül el a részletekben. Cselekménye önállóan is megállja a helyét, de kisebb történetek szakítják meg. Ezeket epizódoknak hívjuk. Az eposz előhanggal kezdődik, melyben a költő a múzsájához fohászkodik. Zrínyi katolikus volt, és külön jelentőséget tulajdonított annak, hogy dédapja a szigetvári hős a kereszténységet is védelmezi. Ezért a fohászát a Szent Szűzhöz intézi. Jellemző a műfajra az eposzi seregszemle, az olvasó ebből láthatja, hogy micsoda haderők vonulnak fel. Ezt az ábrázolásmódot alkalmazza Gárdonyi Géza is az Egri Csillagokban. A bonyodalom vezet a cselekmény sűrűjébe. Ennek lényege a vár ostroma és a várvédők hősiességének a bemutatása. A kibontakozás a vár elestét foglalja magába. Zrínyiék nem adják meg magukat. Olyan hősiesen harcol, hogy csak távoli puskacsövek tudják leteríteni. A végkifejletben a hősi halált halt várkapitány megdicsőül, az angyalok az égbe emelik, és Isten megbocsát a magyaroknak.

A mű stílusában a 17. század uralkodó korstílusa a barokk érvényesül. Jelentése szabálytalan gyöngy, túl telített burjánzás. A barokk művészet eszménye a hősiesség és a mozgalmas ábrázolásmód. Szereti felnagyítani a dolgokat. Stílusa rendkívül díszes.

A műben fellelhető a paradox tétel: Mely szerint a magyaroké az erkölcsi győzelem, és ezt a csatát e szerint kell elmesélni.

A barokk eposz sajátosságai a Szigeti Veszedelemben

Zrínyi fő művét 1645-56 között írta, de csak öt évvel később 1651-ben jelent meg az Adriai Tenger syrenája című kötetben. Mintái: Vergilius: Aeneis, illetve Tasso: A megszabadított Jeruzsálem. Zrínyi ismerte és alkalmazta Tasso összefoglalását az eposzi műfajjal kapcsolatban.

• Inventio: A téma feltalálása (ne legyen túl régi, de a közel múlt eseménye se). Zrínyi egy nem oly régi témát választ alapul. A török harcokban még benne él a magyar lakosság.

• Dispozizio: Anyaggyűjtés-a költő szabadon bánhat a meglévő anyaggal. Csak azokat a momentumokat emeli ki, amit fontosnak tart. Fontos a szerelmi szál, a románc. Figyelembe kell venni a király hatalmának nagyságát. Zrínyi művében minden megtalálható, ráadásul kiegészül a kereszténység védelmével is.

• Elointio: Nyelvi megformálás-legyen terjedelmes ugyanakkor igényes is. Fontos hogy a témának megfelelő ünnepélyes hangnem gyönyörködtessen. A halál leírása legyen változatos.

Zrínyi írás művészetére mindez jellemző, hiszen katonaként benne élt a természetben és nap, mint nap szembesült a halállal. Az alkotás műfaja eposz.

Mivel a barokk az ellenreformáció stílusa, a vallásos érzület is kimutatható a Szigeti veszedelemben. Az initiatio Christi, Krisztus megváltásának jelenetét ismétli meg. Zrínyit, a nemzeti hőst, Krisztus katonájaként mutatja be, vele imádkozás közben találkozunk a 2. énekben: „Zrínyi egy hajnalban, az mint volt szokása, | Valamikor hajnalnak volt hasadása, | Az szent feszület előtt térden áll vala, | S így kezde könyörgeni az ű szent szája". A költő csodás elemeket előszeretettel alkalmaz - pld. az ima után a kereszt meghallgatja Zrínyi szavait: „Ím az te könyörgésedet meghallgattam, | Az te buzgó szüvedet mind általláttam.". A mű végén az angyali légió elűzi a pokolbeli lelkeket és a hősök lelkét a mennybe szállítja.

A mű esztétikai és művészi értéke:

Mondanivalója: A magyarság csakis saját erejéből szabadulhat meg a török elnyomástól. Hogy ez létrejöhessen egységre, van szükség. Pédaképnek saját dédapját állítja (a szigeti hőst) a magyarság elé. Hogyha a harc igazságos, akkor kis létszámú sereg is képes győzelmet aratni. Erkölcsileg Zrínyiék arattak győzelmet a rabló sereggel szemben.

Szerkezete:

1.-6.-ének: Sziget ostromának előzményei illetve bemutatja az előzményeket is. A keresztény eposzban Szűz Máriához fohászkodik.

7.-13.-ének: A vár ostromának részletezése.

14.-15.-ének: A döntő ostrom, Zrínyi halála. Isteni beavatkozás.

A két sereg és kapitány összehasonlítása: