Magyar Irodalom t�telek 8/9-8/10

1. t�tel: Zr�nyi Mikl�s: Szigeti Veszedelem, illetve a barokk eposz saj�toss�gai (Memoriter: Peror�ci�)

Zr�nyi Mikl�s: 1620-1664

Cs�ktorny�n sz�letett f��ri csal�dban. �desapja Zr�nyi Gy�rgy fiatalon elhunyt �gy nevel�je P�zm�ny P�ter lett. Iskol�it Nagyszombaton. B�csben �s R�m�ban v�gezte el. K�lt�, politikus �s hadvez�r. Hat nyelven besz�lt, kor�nak nagy m�velts�g� embere, saj�t kor�ban is elismert�k m�v�szi �s emberi nagys�g�t. Feles�ge Draskovic M�ria Em�lia akivel szerelmi hazas�got k�t. Hozz� �rja fiatalkori els� szerelmes verseit melyekben a l�nyt Viol�nak, nevezi. Szakadatlanul tev�keny �let�ben igaz�n csak mell�kesen k�lt�. Mint ahogy f�alakja a kor politikai �let�nek, f�alakja a kor hadt�rt�net�nek, el�fut�ra a kor politikai �let�nek, el�fut�ra a hazai hadtudom�nynak, megteremt�je a magyar politikai publicisztik�nak.

K�lt�szete nagyvonalakban:

Korai ifj�kor�t�l fogva versel. A k�lt�szet az �let�t els�sorban h�sz �s huszon�t �ves kor�ban t�lti be. A k�s�bbi �vekben mondhatni t�rt�nelmet kell form�lnia. K�s�bb politikus, hadvez�r, hadtudom�nyi �r�, publicista �s a nemzet �leszt�je. A k�s�bbi �vekben m�r alig �r verseket. K�ltem�nyeinek gy�jtem�nyes k�tete megjelen�se ut�n tudtunkkal csak egyetlen fi�nak hal�l�ra �rt el�gi�ja �s magyar kir�lyokr�l tervezett epigramma ciklus n�h�ny darabja k�sz�lt el. Ezzel az egyetlen versesk�tettel �s benne a Szigeti Veszedelemmel azonban � a sz�zadirodalmi f�alakja.

Pr�zai m�vei:

• Vit�z hadnagy: Nem egys�ges �rtekez�s, hanem t�bb sz�z elm�lked�s gy�jtem�nye. �br�zolj az ide�lis vit�zt �s vezet�t, akinek a b�tors�g a legf�bb er�nye �s el�t�li a gy�vas�got �s az �rul�st.

• M�ty�s kir�ly �let�r�l val� elm�lked�sek: A m� a nagy uralkod� tev�kenyked�s�t �rtelmezi �s bemutatja az er�nyeit. Tov�bb� �br�zolja az ide�lis uralkod�t.

• T�bori bis tracta: �rtekez�s. A hadsereg szervez�s�r�l sz�l� katonai k�zik�nyv. Ez az els� magyar alkot�s, ami ilyen k�rd�sekkel foglalkozik.

Szigeti Veszedelem: 1645-1646

Felhaszn�lt forr�s p�ld�ul Tin�di Lantos Sebesty�n alkot�sai, vit�z k�lt�szet kiemelked� alkot�sai illetve az eur�pai eposz k�lt�szet.

Zr�nyi legfontosabb k�lt�i m�ve, melynek m�faja eposz. Az eposz az epikai m�nem egyike, az elbesz�l� k�ltem�nynek ahhoz a fajt�j�hoz tartozik, amelyet h�sk�ltem�nynek is szok�s nevezni. A Szigeti Veszedelem m�eposz, mert a szerz�je ismert szem�ly. A m�ben nem csak Szigetv�r sorsa d�l el, hanem eg�sz Magyarorsz�g� illetve az eg�sz kereszt�ny Eur�p�� is. A h�sk�ltem�ny f�szerepl�je egy rendk�v�li szem�ly, a v�rv�d� Zr�nyi, az ellen�llhatatlan harcos. Szulim�n is hatalmas ember a maga vil�gh�d�t� hadai �l�n. Az alkot�st �nnep�lyes. M�lt�s�gteljes el�ad�sm�d jellemzi. Sok szerepl�t vonultat fel �s sz�vesen mer�l el a r�szletekben. Cselekm�nye �n�ll�an is meg�llja a hely�t, de kisebb t�rt�netek szak�tj�k meg. Ezeket epiz�doknak h�vjuk. Az eposz el�hanggal kezd�dik, melyben a k�lt� a m�zs�j�hoz foh�szkodik. Zr�nyi katolikus volt, �s k�l�n jelent�s�get tulajdon�tott annak, hogy d�dapja a szigetv�ri h�s a kereszt�nys�get is v�delmezi. Ez�rt a foh�sz�t a Szent Sz�zh�z int�zi. Jellemz� a m�fajra az eposzi seregszemle, az olvas� ebb�l l�thatja, hogy micsoda hader�k vonulnak fel. Ezt az �br�zol�sm�dot alkalmazza G�rdonyi G�za is az Egri Csillagokban. A bonyodalom vezet a cselekm�ny s�r�j�be. Ennek l�nyege a v�r ostroma �s a v�rv�d�k h�siess�g�nek a bemutat�sa. A kibontakoz�s a v�r elest�t foglalja mag�ba. Zr�nyi�k nem adj�k meg magukat. Olyan h�siesen harcol, hogy csak t�voli puskacs�vek tudj�k leter�teni. A v�gkifejletben a h�si hal�lt halt v�rkapit�ny megdics��l, az angyalok az �gbe emelik, �s Isten megbocs�t a magyaroknak.

A m� st�lus�ban a 17. sz�zad uralkod� korst�lusa a barokk �rv�nyes�l. Jelent�se szab�lytalan gy�ngy, t�l tel�tett burj�nz�s. A barokk m�v�szet eszm�nye a h�siess�g �s a mozgalmas �br�zol�sm�d. Szereti felnagy�tani a dolgokat. St�lusa rendk�v�l d�szes.

A m�ben fellelhet� a paradox t�tel: Mely szerint a magyarok� az erk�lcsi gy�zelem, �s ezt a csat�t e szerint kell elmes�lni.

A barokk eposz saj�toss�gai a Szigeti Veszedelemben

Zr�nyi f� m�v�t 1645-56 k�z�tt �rta, de csak �t �vvel k�s�bb 1651-ben jelent meg az Adriai Tenger syren�ja c�m� k�tetben. Mint�i: Vergilius: Aeneis, illetve Tasso: A megszabad�tott Jeruzs�lem. Zr�nyi ismerte �s alkalmazta Tasso �sszefoglal�s�t az eposzi m�fajjal kapcsolatban.

• Inventio: A t�ma feltal�l�sa (ne legyen t�l r�gi, de a k�zel m�lt esem�nye se). Zr�nyi egy nem oly r�gi t�m�t v�laszt alapul. A t�r�k harcokban m�g benne �l a magyar lakoss�g.

• Dispozizio: Anyaggy�jt�s-a k�lt� szabadon b�nhat a megl�v� anyaggal. Csak azokat a momentumokat emeli ki, amit fontosnak tart. Fontos a szerelmi sz�l, a rom�nc. Figyelembe kell venni a kir�ly hatalm�nak nagys�g�t. Zr�nyi m�v�ben minden megtal�lhat�, r�ad�sul kieg�sz�l a kereszt�nys�g v�delm�vel is.

• Elointio: Nyelvi megform�l�s-legyen terjedelmes ugyanakkor ig�nyes is. Fontos hogy a t�m�nak megfelel� �nnep�lyes hangnem gy�ny�rk�dtessen. A hal�l le�r�sa legyen v�ltozatos.

Zr�nyi �r�s m�v�szet�re mindez jellemz�, hiszen katonak�nt benne �lt a term�szetben �s nap, mint nap szembes�lt a hal�llal. Az alkot�s m�faja eposz.

Mivel a barokk az ellenreform�ci� st�lusa, a vall�sos �rz�let is kimutathat� a Szigeti veszedelemben. Az initiatio Christi, Krisztus megv�lt�s�nak jelenet�t ism�tli meg. Zr�nyit, a nemzeti h�st, Krisztus katon�jak�nt mutatja be, vele im�dkoz�s k�zben tal�lkozunk a 2. �nekben: „Zr�nyi egy hajnalban, az mint volt szok�sa, | Valamikor hajnalnak volt hasad�sa, | Az szent fesz�let el�tt t�rden �ll vala, | S �gy kezde k�ny�rgeni az � szent sz�ja". A k�lt� csod�s elemeket el�szeretettel alkalmaz - pld. az ima ut�n a kereszt meghallgatja Zr�nyi szavait: „�m az te k�ny�rg�sedet meghallgattam, | Az te buzg� sz�vedet mind �ltall�ttam.". A m� v�g�n az angyali l�gi� el�zi a pokolbeli lelkeket �s a h�s�k lelk�t a mennybe sz�ll�tja.

A m� eszt�tikai �s m�v�szi �rt�ke:

Mondanival�ja: A magyars�g csakis saj�t erej�b�l szabadulhat meg a t�r�k elnyom�st�l. Hogy ez l�trej�hessen egys�gre, van sz�ks�g. P�dak�pnek saj�t d�dapj�t �ll�tja (a szigeti h�st) a magyars�g el�. Hogyha a harc igazs�gos, akkor kis l�tsz�m� sereg is k�pes gy�zelmet aratni. Erk�lcsileg Zr�nyi�k arattak gy�zelmet a rabl� sereggel szemben.

Szerkezete:

1.-6.-�nek: Sziget ostrom�nak el�zm�nyei illetve bemutatja az el�zm�nyeket is. A kereszt�ny eposzban Sz�z M�ri�hoz foh�szkodik.

7.-13.-�nek: A v�r ostrom�nak r�szletez�se.

14.-15.-�nek: A d�nt� ostrom, Zr�nyi hal�la. Isteni beavatkoz�s.

A k�t sereg �s kapit�ny �sszehasonl�t�sa: