A dualizmus kora Az Osztr�k—Magyar Monarchia kiegyez�ssel l�trej�tt �llamrendj�t dualizmusnak nevezt�k. A birodalomnak k�t f�v�rosa �s k�t meghat�roz� n�pe volt, a n�met (osztr�k) �s a magyar. �m rajtuk k�v�l m�g sz�mos nemzetis�g lakta az orsz�got. A horv�t nemzettel k�l�n szerz�d�st, egy „m�sodik kiegyez�st ” k�t�ttek a magyar politikusok. Horv�torsz�g f�v�ros�ban, Z�gr�bban korl�tozott hatalm� orsz�ggy�l�s �s korm�ny l�tes�lt. A horv�tok t�bbs�ge el�gedetlen volt ezzel a rendez�ssel, �s a Monarchi�n bel�l harmadik, egyenrang� �llamk�nt akarta orsz�g�t elismertetni. A Felvid�ken �l� szlov�kok, az erd�lyi rom�nok �s a d�lvid�ki szerbek jogait az 1868-ban elfogadott nemzetis�gi t�rv�ny foglalta �r�sba. Ennek alapj�n jogot nyertek iskol�k fel�ll�t�s�ra, ahol anyanyelv�k�n tan�tott�k a gyermekeket. Ez �s a t�rv�ny m�s rendelkez�sei a legkorszer�bbnek sz�m�tottak az akkori Eur�p�ban. �m a nemzetis�gi vezet�k enn�l t�bbet szerettek volna el�rni. K�r�seiket azonban Budapesten rendre elutas�tott�k. A korm�nyp�rt ellenz�k�t nem csak a nemzetis�gi politikusok alkott�k. Szemben �lltak vele az Olaszorsz�gban �l� Kossuth h�vei is. Vezet�j�k Tisza K�lm�n volt. �m 1875-ben elvetette kor�bbi elveit, s ett�l kezdve t�mogatta a kiegyez�ssel l�trej�tt �llamszerkezetet. Szabadelv� P�rt n�ven �j politikai szervezetet alap�tott. P�rtja a v�laszt�sokon megszerezte a t�bbs�get. A minisztereln�k Tisza K�lm�n lett. Tisza a magyar t�rt�nelem minisztereln�kei k�zt a leghosszabb ideig, 15 �vig �llt a korm�ny �l�n. Az orsz�ggy�l�si k�pvisel�k java r�sze engedelmesen megszavazta javaslatait, ami�rt az ellenz�k „mamelukoknak” g�nyolta �ket. A t�mogat�s�rt cser�be a minisztereln�k eln�zte t�rv�nytelen �zleteiket. Ez volt a vas�t�p�t�sek f�nykora. Az �llam a vas�tvonalak �p�t�s�t �s �zemeltet�s�t mag�nv�llalkoz�knak engedte �t. Hogy az �p�t�si kedv nagyobb legyen, �vente bizonyos sz�zal�k hasznot minden beruh�z�nak biztos�tottak. Ha enn�l kisebb volt a nyeres�g, az �llam kieg�sz�tette azt. Ez a rendszer vissza�l�sekre adott alkalmat. T�bb vas�ti v�llalat cs�dbe ment. A korm�ny k�nytelen volt ezeket megv�s�rolni, k�l�nben megsz�nt volna a forgalom. Baross G�bor �llamtitk�r, majd k�zleked�si miniszter s�rgette a vasutak �llamos�t�s�t. �gy gondolta, hogy az eg�sz orsz�gban azonos d�jaz�s� k�zleked�si v�llalatot kell l�trehozni. 1869-ben ez�rt megalap�totta a Magyar Kir�lyi �llamvasutat, a M�V-ot. A sz�zad v�g�re az �sszes jelent�s vonal ennek a v�llalatnak a kez�be ker�lt. Magyarorsz�g vas�ti h�l�zat�nak s�r�s�ge vetekedett a legt�bb eur�pai �llam�val. A haj�z�s eleinte lassan fejl�d�tt. A b�csi sz�khely�, Sz�chenyi �szt�nz�s�re l�trehozott nagyv�llalat, a Dunag�zhaj�z�si T�rsas�g (DGT) ugyanis nem volt tekintettel a magyar �rdekekre. Hazai alap�t�s� versenyt�rsait pedig rendre kiszor�totta a piacr�l. Baross ez�rt szorgalmazta a magyar �llami haj�v�llalat megteremt�s�t. A Magyar Folyam- �s Tengerhaj�z�si R�szv�nyt�rsas�g (MEFTER) haj�i 1894-t�l j�rt�k a Dun�t �s a Tisz�t. A B�csbe k�zleked� g�z�seikre hamarabb elfogytak a jegyek, mint az osztr�k v�llalat�ira. Az utassz�ll�t� �s vontat�haj�k, usz�lyok �jpesten �p�ltek. A magyar kereskedelmi lobog� megjelent a tengereken is. A horv�t tengerparton tal�lhat� Fiume (ma Rijeka) v�rosa 1807 �ta Magyarorsz�g r�sze volt. A kicsiny hal�szkik�t� ki�p�t�s�re m�r Kossuth is tett javaslatot, �m erre csak a kiegyez�s ut�n ker�lt sor. 1872-ben kezdt�k meg a munk�t, �s n�h�ny �v alatt Fiume az Adria egyik legnagyobb kik�t�j�v� v�lt. Az innen indul� haj�k Amerik�ba, Ausztr�li�ba is eljutottak. A tengerent�lra men� haj�k gyakorta nyomor�s�gos k�r�lm�nyek k�z�tt sz�ll�tott�k fed�lzet�k�n a kiv�ndorl�k t�zezreit. A magyar gazdas�g fejl�d�se csak egy sz�k r�tegnek hozott gazdags�got. A mez�gazdas�g nincstelenjei a mindennapi betev� falatjukat sem mindig tudt�k megkeresni. F�ldet hi�ba szerettek volna venni, mivel az ezt lehet�v� tev� f�ldreformt�rv�nnyel ad�s maradt a politika. Nem maradt m�s sz�mukra, mint az orsz�g elhagy�sa. A korm�ny eleinte ezt m�g t�mogatta is. �gy gondolt�k, �gy az orsz�g megszabadul el�gedetlenked� szeg�nyeit�l. Tisza K�lm�n 15 �vnyi korm�nyz�s ut�n, 1890-ben volt k�nytelen lemondani. Az addig h� k�pvisel�k f�ll�zadtak a minisztereln�k ellen. Azzal v�dolt�k, hogy t�ls�gosan kiszolg�lta B�cs �rdekeit, amikor a cs�sz�r k�r�s�re megemelte a hadseregbe besorozand� magyarorsz�gi �joncok l�tsz�m�t. Tisza ut�da a kor egyik legtanultabb politikusa, Wekerle S�ndor lett. Korm�nyz�sa kezdet�n hossz� �s elkeseredett ellens�gesked�sbe bonyol�dott a katolikus paps�ggal. Azt akarta el�rni, hogy a h�zass�gk�t�sek, a keresztel�sek �s a v�l�sok �gy�ben a lelk�szek az �llam, ne pedig saj�t egyh�zuk t�rv�nyeit k�vess�k. Hosszas vita ut�n — nyugat-eur�pai mint�ra — Magyarorsz�gon is bevezett�k az �llami anyak�nyvez�st, �s megengedt�k a v�l�st. Wekerl�nek �s ut�dj�nak, B�nffy Dezs�nek m�s neh�zs�gekkel is meg kellett k�zdenie. N�met mint�ra Magyarorsz�gon is megindult a munk�sok szervezked�se. 1890-ben megalap�tott p�rtjuk, a Szoci�ldemokrata P�rt sz�mos t�ntet�st szervezett. Ezeken a v�laszt�jog kisz�les�t�s�t �s jobb �letet k�veteltek a gy�ripari munk�ss�g sz�m�ra. Marx �s Engels tan�t�sa is egyre jobban terjedt, f�leg az ipari k�zpontt� v�lt Budapesten. Vid�ken sem volt nyugalom. A sz�zad utols� �vtized�ben az alf�ldi mez�gazdas�gi munk�sok sokas�ga tagadta meg a munk�t az elviselhetetlen �letk�r�lm�nyek miatt. A korm�ny el�sz�r er�szakkal pr�b�lt �rr� lenni a neh�zs�geken, majd kisebb szoci�lis engedm�nyeket tett. Sz�mottev� reformokra azonban annak ellen�re sem ker�lt sor, hogy azt m�r nemcsak a baloldal s�rgette. A p�pas�g szoci�lis t�rekv�sei nyom�n k�t magyar katolikus p�sp�k is az �talakul�s lelkes h�ve lett. Fischer-Colbrie �goston Kass�n, Proh�szka Ottok�r pedig Sz�kesfeh�rv�rott �llt a t�rsadalmi igazs�goss�g �gye mell�. Mindketten el�t�lt�k a munk�sok kizs�km�nyol�s�t. Az orsz�g nem magyar nemzetis�gei is egyre el�gedetlenebbek voltak sorsukkal. Vezet�ik mind gyakrabban hangoztatt�k, hogy egy-egy nemzetis�gi ter�leten teljes �n�ll�s�got (auton�mi�t) akarnak. Voltak k�zt�k, akik �gy gondolt�k: jobb volna a szomsz�d orsz�gokhoz tartozni, ahol az � n�p�k t�bbs�get alkot. Kossuth Lajos 1894. m�rcius 20-�n Torin�ban meghalt. Wekerle S�ndor az uralkod�i rosszall�s ellen�re �gy d�nt�tt, hogy a nemzet nagy halottj�t hazahozz�k Magyarorsz�gra. A halottasmenet a f�v�ros �tjain hatalmas t�meg k�s�ret�ben haladt �t. Ez a f�v�ros azonban m�r eg�szen m�sk�pp festett, mint amelyet Kossuth 1848 december�ben elhagyott. A poros telep�l�s hely�n Eur�pa egyik legszebb v�rosa �p�lt f�l. 1873 �ta a h�rom v�ros, Pest, Buda �s �buda imm�r jogilag is egybetartozott: megsz�letett Budapest.

♥ 1. korszak ♥ ♣ �rp�d kora ♣ A Magyarok leteleped�se ♣ Szent Istv�n   ♥ 2. korszak ♥ ♣ A lovagkir�ly ♣ Magyarorsz�g 1. f�nykora ♣ Magyarorsz�g pusztul�sa �s a 2. orsz�galap�t�s ♣ Szentekkel �kes Pann�nia ♣ Az utols� arany�gacska ♣ Anjouk kora ♣ Zsigmond uralkod�sa   ♥ 3. korszak ♥ ♣ A t�r�kver� Hunyadi ♣ Jagell�k kora ♣ Moh�cs : a Magyarok buk�sa ♣ Az orsz�g 3 r�szre szakad ♣ A hit�j�t�s magyarorsz�gon ♣ Bocskai �s a 15 �ves h�bor� ♣ Erd�ly aranykora ♣ A kir�lyi Magyarorsz�g ♣ Katolikus meg�jul�s �s ellenreform�ci� ♣ A t�r�k ki�z�se   ♥ Szavazz!!! ♥ Szerinted hasznos az oldalam? a) Szupi hogy van egy ilyen oldal! b) J�, mert le�rja az alapvet� dolgokat. c) Hasznos, de nem el�g alapos. d) Semmi haszna.Fejleszd m�g! A szavaz�s �ll�sa © X3 Internet St�di�   ♥ 4. korszak ♥ ♣ A R�k�czi szabads�gharc ♣ Kir�lyn� a tr�non ♣ A kalapos kir�ly �s Nap�leon h�bor�i ♣ A reformok kora ♣ Sz�z vasutat, ezret! ♣ Forradalom Pesten ♣ A szabads�gharc ♣ �nk�ny �s kiegyez�s ♣ A dualizmus kora   ♥ 5. korszak ♥ ♣ Az ezred�vt�l a vil�gh�bor�ig ♣ A vil�g l�nga borul ♣ Forrong� Magyarorsz�g ♣ A trianoni b�ke �s az orsz�g talpra�ll�t�sa ♣ Felemelked�s - de milyen �ron? ♣ A m�sodik vil�gh�bor� ♣ Demokr�ci�t�l a Diktat�r�ig ♣ A diktat�ra �vei ♣ Amikor a vil�g Mo.-ra figyelt ♣ Terror �s restaur�ci� ♣ Az �j demokr�cia sz�let�s�nek els� �vtizede