Az 1956-os forradalom esem�nyei A rabs�gban szenved� nemzetek A rabs�gban szenved� nemzetek … A lengyel nemzet laz�t most a szeretett f�ldj�t fojtogat� szovjet ig�n. A h�si magyar n�p pedig a V�r�s Hadsereg p�nc�losainak hal�lt oszt� t�z�vel sz�ll szembe. Ezek a hazafiak mag�n�l az �letn�l is t�bbre becs�lik a szabads�got. �s minden a szabads�got b�k�ben �lvez� ember �nnep�lyes k�teless�ge, hogy minden igaz�n hasznos eszk�zt megragadjon, hogy ne hi�ba haljanak meg a szabads�g�rt �let�ket fel�ldoz�k. Az Egyes�lt �llamok m�sokkal egy�tt e szellemben cselekedett ma, amikor az Egyes�lt Nemzetek Biztons�gi Tan�csa el� vitte a magyar k�rd�st. …A szovjet imperializmus gyenges�ge mindink�bb nyilv�nval�v� v�lik. Nem katonai gyenges�g ez vagy anyagi er�k hi�nya. Az�rt gyenge, mert egy term�szet ellen val� �nk�nyuralmat igyekszik �letben tartani azzal, hogy elnyomja a v�glegesen el nem fojthat� emberi v�gyakat �s eltitkolja az igazs�got, amit v�glegesen elrejteni nem lehet… … A rabs�gban s�nyl�d� n�pek sohasem vonhatj�k k�ts�gbe azt, hogy benn�nk igaz �s odaad� bar�tra lelnek, aki osztozik v�gyaikban. Tudniuk kell, hogy sz�m�thatnak javainkra, amelyek seg�tenek �tv�szelni a gazdas�gi �talakul�s �veit. … Legf�bb v�gyunk, hogy ezek a n�pek, melyekt�l saj�t nemzet�nk fiainak oly jelent�s r�sze sz�rmazik, visszakaphass�k szuver�n jogaikat �s szabadon v�laszthass�k meg korm�nyaikat. … J. F. Dulles: Besz�d a dallasi Vil�gpolitikai Tan�cs el�tt - 1956. okt�ber 27. Nagy Imre besz�de 1956. ot�ber 30. Nagy Imre korm�nyprogramja 1956. okt�ber 28. Nagy Imre besz�de …A haz�nkban mind sz�lesebben kibontakoz� forradalom, a demokratikus er�k hatalmas megmozdul�sa v�lasz�t el� �ll�totta haz�nkat… Az orsz�g �let�nek tov�bbi demokratiz�l�sa �rdek�ben az egyp�rtrendszer megsz�ntet�s�vel a korm�nyz�st az 1945-ben �jj�sz�letett koal�ci�s p�rtok demokratikus egy�ttm�k�d�s�nek alapjaira helyezi. Ennek megfelel�en a nemzeti korm�nyon bel�l sz�kebb kabinetet l�tes�t, amelynek tagjai: Nagy Imre, Tildy Zolt�n, Kov�cs B�la, Erdei Ferenc, K�d�r J�nos, Losonczy G�za �s a szoci�ldemokrata p�rt �ltal kijel�lt szem�lyis�g. …A nemzeti korm�ny felh�vja a szovjet csapatok parancsnoks�g�t, hogy azonnal kezdje meg a szovjet csapatok kivon�s�t Budapest ter�let�r�l. Egyidej�leg a nemzeti korm�ny k�zli az orsz�g n�p�vel, hogy a szovjet csapatoknak az orsz�g ter�let�r�l val� kivon�s�ra halad�ktalanul megkezdi a t�rgyal�sokat a Szovjetuni� korm�ny�val. A nemzeti korm�ny nev�ben bejelentem, hogy a forradalom �ltal l�trehozott demokratikus helyi �nkorm�nyzati szerveket a nemzeti korm�ny elismeri, r�juk t�maszkodik �s t�mogat�sukat k�ri. (Elhangzott 1956. okt�ber 30-�n 14 �ra 30 perckor a r�di�ban) A Szovjetuni� nyilatkozata 1956. okt�ber 30. A Szovjetuni� korm�ny�nak nyilatkozata 1956. okt�ber 30. A Szovjet Szocialista K�zt�rsas�gok Sz�vets�ge k�lkapcsolatainak megingathatatlan alapja volt �s maradt az �sszes �llamok b�k�s egym�s mellett �l�s�nek, bar�ts�g�nak �s egy�ttm�k�d�s�nek politik�ja. … A szocialista nemzetek nagy k�z�ss�g�hez tartoz� orsz�gok, amelyeket a szocialista t�rsadalom fel�p�t�s�nek k�z�s eszm�i �s a prolet�r nemzetk�zis�g elvei egyes�tenek, k�lcs�n�s kapcsolataikat csakis a teljes egyenjog�s�gnak, a ter�leti integrit�s tiszteletben tart�s�nak, az �llami f�ggetlens�gnek �s szuverenit�snak, az egym�s bel�gyeibe val� be nem avatkoz�snak elveire �p�thetik. … a Szovjetuni�nak a t�bbi szocialista orsz�ggal fenntartott k�lcs�n�s viszony�ban k�vetkezetesen meg kell val�s�tani a n�pek egyenjog�s�g�nak lenini elveit. .. A szovjet korm�ny k�sz megvitatni a t�bbi szocialista orsz�g korm�ny�val azokat az int�zked�seket, amelyek biztos�tj�k a szocialista orsz�gok gazdas�gi kapcsolatainak tov�bbi fejleszt�s�t �s er�s�t�s�t av�gett, hogy kik�sz�b�lje a gazdas�gi kapcsolatokban a nemzeti szuverenit�s, a k�lcs�n�s el�ny�k �s az egyenjog�s�g elve megs�rt�s�nek b�rmif�le lehet�s�geit. … A szovjet korm�ny a szocialista orsz�gok k�lcs�n�s biztons�g�nak biztos�t�sa c�lj�b�l k�sz megvizsg�lni a Vars�i Szerz�d�sben r�szt vev� t�bbi szocialista orsz�gokkal az illet� orsz�g ter�let�n tart�zkod� szovjet csapatok k�rd�s�t. … A szovjet korm�ny sz�ks�gesnek tartja, hogy nyilatkozatot tegyen a magyarorsz�gi esem�nyekr�l. Az esem�nyek azt mutatj�k, hogy a magyar dolgoz�k… jogosan vetik fel azt a k�rd�st, hogy a gazdas�gi egy�ttm�k�d�s ter�n ki kel k�sz�b�lni a meglev� komoly hib�kat, hogy tov�bb kell fokozni a lakoss�g anyagi j�l�t�t, hogy harcolni kell az �llamappar�tusban megmutatkoz� b�rokratikus elt�velyed�s ellen. … A szovjet korm�ny szem el�tt tartva, hogy a szovjet alakulatok tov�bbi magyarorsz�gi tart�zkod�sa �r�gy�l szolg�lhat a helyzet fokozottabb ki�lesed�s�re, utas�t�st adott a katonai parancsnoks�gnak, hogy vonja ki a szovjet katonai alakulatokat Budapestr�l, mihelyt ezt a magyar korm�ny j�nak l�tja. (Megjelent: A "Jelcin-dosszi�". Szovjet dokumentumok 1956-r�l. Szerk.: G�l �va, Heged�s B. Andr�s. Budapest, 1993. 65-67. l.) Magyarorsz�g kinyilv�n�tja semlegess�g�t Nagy Imre bejelenti a semlegess�get Nagy Imre r�di�besz�de (1956. november 1. ) Magyarorsz�g n�pe! A magyar nemzeti korm�ny a magyar n�p �s a t�rt�nelem el�tti m�ly felel�ss�g�rzett�l �thatva, a magyar n�p milli�inak osztatlan akarat�t kifejezve kinyilv�n�tja a Magyar N�pk�zt�rsas�g semlegess�g�t. A magyar n�p, a f�ggetlens�g �s egyenjog�s�g alapj�n az ENSZ alapokm�nya szellem�nek megfelel�en igaz bar�ts�gban k�v�n �lni szomsz�daival, a Szovjetuni�val �s a vil�g valamennyi n�p�vel. Nemzeti forradalma v�vm�nyainak megszil�rd�t�s�t �s tov�bbfejleszt�s�t �hajtja an�lk�l, hogy b�rmelyik hatalmi csoportosul�shoz csatlakozn�k. A magyar n�p �vsz�zados �lma val�sul meg ezzel. A forradalmi harc, melyet a magyar m�lt �s a jelen h�sei v�vtak, v�gre gy�zelemre vitte a szabads�g, a f�ggetlens�g �gy�t! Ez a h�si k�zdelem tette lehet�v�, hogy n�p�nk �llamk�zi kapcsolataiban �rv�nyes�tse alapvet� nemzeti �rdek�t, a semlegess�get. Felh�v�ssal fordulunk szomsz�dainkhoz, a k�zeli �s t�voli orsz�gokhoz, hogy tarts�k tiszteletben n�p�nk megm�s�thatatlan elhat�roz�s�t. Most val�ban igaz az a sz�, hogy n�p�nk olyan egys�ges ebben az elhat�roz�sban, mint t�rt�nelme sor�n m�g tal�n soha. Magyarorsz�g dolgoz� milli�i! V�dj�tek �s er�s�ts�tek forradalmi elsz�nts�ggal, �nfel�ldoz� munk�val, a rend megszil�rd�t�s�val haz�nkat, a szabad, f�ggetlen, demokratikus �s semleges Magyarorsz�got! K�d�r J�nos besz�de 1956. november 1-j�n K�d�r J�nos r�di�besz�de - 1956. november 1. …N�p�nk dics�s�ges felkel�se ler�zta a n�p �s az orsz�g nyak�r�l a R�kosi-uralmat, kiv�vta a n�p szabads�g�t �s az orsz�g f�ggetlens�g�t, amely n�lk�l nincs, nem lehet szocializmus… E s�lyos �r�kban azok a kommunist�k, akik eddig is harcot v�vtak a R�kosi-�nk�nyuralommal, sz�mtalan igaz hazafi �s szocialista �haj�nak megfelel�en elhat�rozt�k, hogy �j p�rtot alap�tanak. Az �j p�rt egyszer s mindenkorra szak�t a m�lt b�neivel! V�di �s v�deni fogja mindenkivel szemben nemzeti becs�let�nket, haz�nk f�ggetlens�g�t. …V�di �s v�deni fogja a Magyar K�zt�rsas�g v�vm�nyait: a f�ldreformot, a gy�rakat, a bankok, a b�ny�k k�ztulajdonba v�tel�t, n�p�nk vitathatatlan szoci�lis �s kultur�lis eredm�nyeit. V�di �s v�deni fogja a demokr�cia �s a szocializmus �gy�t, amelynek megval�s�t�s�t nem idegen p�ld�k szolgai m�sol�s�val, hanem orsz�gunk gazdas�gi �s t�rt�nelmi saj�ts�gainak megfelel� m�don ... A p�rt lapot ad ki, melynek c�me: N�pszabads�g. …Az �j p�rt, az MSZMP r�szt v�llal a f�ggetlens�g �s a demokr�cia megszil�rd�t�s��rt v�vott harcb�l, k�zd n�p�nk szocialista j�v�j��rt. … Azzal fordulunk az �jonnan alakul� demokratikus p�rtokhoz, els�sorban a m�sik munk�sp�rthoz, a Szoci�ldemokrata P�rthoz, hogy minden er�vel, a korm�nyzat megszil�rd�t�s�val k�zdj�k le a fenyeget� ellenforradalom �s a k�ls� beavatkoz�s vesz�ly�t. ... Nem akarunk tov�bb f�gg�s�get! … (Elhangzott 1956. november 1-j�n 22 �ra el�tt a Szabad Kossuth R�di�ban. K�zli: N�pszabads�g, 1956. november 2.) A forradalom falun A forradalom falun 27-�n Debrecenb�l j�tt ki a forradalmi bizottm�nyb�l egy k�ld�tts�g, hogy alak�tsuk meg mi is a forradalmi bizottm�nyt. ... A bizotts�g tagjai �ltal�ban parasztemberek voltak, k�z�pparasztok. H�t nem is volt ott igaz�n kul�k, a Tardi volt egyed�l kul�k. ... A z�me pedig parasztemberekb�l �llt. Mind ismert �s tisztelt emberek voltak. Teh�t t�nyleg megbecs�lt emberek, a t�rsadalmi elfogadotts�guk megvolt. Elrendelt�k, hogy adj�k be a vad�szfegyvereket...Akkor ezeket a vad�szfegyvereket t�lt�ny n�lk�l kiadtuk a nemzet�r�knek, �s azok cirk�ltak a faluban, hogy ne legyen semmi baj. Nem tudtuk, mit csin�ljunk. Felh�vtuk a polg�ri bizottm�nyt, telefon m�r akkor volt, hogy mit kell tenn�nk, mi a mi feladatunk. ... H�t azt mondt�k, hogy �k nem tudnak semmit. ... Annyit az�rt tett�nk, hogy hat�rozatot hoztunk, hogy a volt kul�klak�sokat z�ros hat�rid�n bel�l adj�k vissza. ... Kor�bban az egyik h�zba bek�lt�z�tt a k�zs�gh�za, azt �tpakoltattuk a dolgoz�kkal abba a helyis�gbe, amelyik nem mag�nlak�s volt, hanem egy irodahelyis�g volt kor�bban is. Akkor megjelent a tan�cstitk�r, aki a szomsz�d k�zs�gben lakott, de az nagy kommunista volt. �s nem engedt�k, hogy az iratokat elt�ntesse vagy elvigyen valamit, teh�t arra vigy�ztunk. A faluban b�ke, nyugalom volt. Hozattam petr�leumot, mindenki megkapta a kett� deciliter petr�leumot, senki nem kaphatott t�bbet, mint amennyi j�rt. Semmi fesz�lts�g nem volt. Semmi ellen�ll�s nem volt sehol. Teh�t t�mad�s vagy m�s egy�b. Megmaradt a rend. (T�trai J�nos tan�t� visszaeml�kez�se a tiszagyulah�zi esem�nyekre) Nagy Imre utols� sz�zata Nagy Imre utols� besz�de 1956. november 4. Nagy Imre r�di�sz�zata 1956. november 4. Itt Nagy Imre besz�l, a Magyar N�pk�zt�rsas�g Minisztertan�cs�nak eln�ke. Ma hajnalban a szovjet csapatok t�mad�st ind�tottak f�v�rosunk ellen azzal a nyilv�nval� sz�nd�kkal, hogy megd�nts�k a t�rv�nyes magyar demokratikus korm�nyt. Csapataink harcban �llnak! A korm�ny a hely�n van. Ezt k�zl�m az orsz�g n�p�vel �s a vil�g k�zv�lem�ny�vel. (Nagy Imre utols� r�di��zenet�t 1956. november 4-�n reggel 5 �ra 20 perct�l sug�rozta a Parlamentben berendezett st�di�b�l a Szabad Kossuth R�di�.) Bib� Istv�n ki�ltv�nya Bib� Istv�n ki�ltv�nya Magyarok! Nagy Imre minisztereln�k a hajnali szovjet t�rgyal�skor a szovjet k�vets�gre ment a t�rgyal�sok folytat�s�ra, �s onnan visszat�rni nem tudott. A reggel �sszeh�vott minisztertan�cson a Parlament �p�let�ben tart�zkod� Tildy Zolt�non k�v�l m�r csak B. Szab� Istv�n �s Bib� Istv�n �llamminiszter tudott megjelenni. Mikor a Parlamentet a szovjet csapatok k�r�lfogt�k, Tildy �llamminiszter a v�ront�s elker�l�se v�gett meg�llapod�st k�t�tt vel�k, mely szerint �k megsz�llj�k az �p�letet, a benne lev� polg�ri szem�lyek pedig szabadon t�vozhatnak. �, a meg�llapod�shoz tartva mag�t, elt�vozott. Az Orsz�ggy�l�s �p�let�ben egyed�l alul�rott Bib� Istv�n �llamminiszter maradtam, mint az egyed�l t�rv�nyes magyar korm�ny egyetlen k�pvisel�je. Ebben a helyzetben a k�vetkez�ket nyilatkozom: Magyarorsz�gnak nincs sz�nd�k�ban szovjetellenes politik�t folytatni, s�t teljes m�rt�kben benn akar �lni a kelet-eur�pai n�pek ama k�z�ss�g�ben, kik �let�ket a szabads�g, igazs�goss�g �s kizs�km�nyol�smentes t�rsadalom jegy�ben akarj�k berendezni. A vil�g sz�ne el�tt visszautas�tom azt a r�galmat is, miszerint a dics�s�ges magyar forradalmat fasiszta vagy antiszemita kileng�sek szennyezt�k volna be. A harcban oszt�ly- �s felekezeti k�l�nbs�g n�lk�l r�szt vett az eg�sz magyar n�p, s megrend�t� �s csod�latos volt a felkelt n�p embers�ges, b�lcs �s megk�l�nb�ztetni k�sz magatart�sa, mellyel csup�n a leig�z� idegen hatalom �s a honi h�h�rk�l�n�tm�nyesek ellen fordult. A n�h�ny napirenden volt utcai igazs�gt�telt, valamint �konzervat�v er�knek minden fegyveres er�szak n�lk�l val� jelentkez�s�t a korm�ny r�vid �ton megsz�ntethette volna. Az az �ll�t�s, hogy ev�gb�l �ri�si idegen hadsereget kell az orsz�gba beh�vni, illet�leg visszah�vni: komolytalan �s cinikus. �ppen ellenkez�leg, e hadsereg jelenl�te a nyugtalans�g �s a zavarg�sok legf�bb forr�sa. A magyar n�pet felsz�l�tom, hogy a megsz�ll� hadsereget, vagy az �ltala esetleg fel�ll�tott b�bkorm�nyt t�rv�nyes fels�s�gnek ne tekintse, s vele szemben a passz�v ellen�ll�s �sszes fegyver�vel �ljen - kiv�ve azokat, melyek Budapest k�zell�t�s�t �s k�zm�veit �rinten�k. Fegyveres ellen�ll�sra parancsot adni nincs m�domban: egy napja kapcsol�dtam be a korm�ny munk�j�ba, a katonai helyzetr�l t�j�koztatva nem vagyok, felel�tlens�g volna teh�t t�lem a magyar ifj�s�g dr�ga v�r�vel rendelkezni. Magyarorsz�g n�pe el�g v�rrel ad�zott, hogy megmutassa a vil�gnak a szabads�ghoz �s igazs�ghoz val� ragaszkod�s�t. Most a vil�g hatalmain van a sor, hogy megmutass�k az ENSZ alapokm�ny�ban foglalt elvek erej�t �s a vil�g szabads�gszeret� n�peinek erej�t. K�rem a nagyhatalmak �s az ENSZ b�lcs �s b�tor d�nt�s�t leig�zott nemzetem �rdek�ben. Meg�llap�tom egy�ttal, hogy Magyarorsz�g egyetlen t�rv�nyes k�lf�ldi k�pvisel�je �s k�lk�pviseleteinek t�rv�nyes feje K�thly Anna �llamminiszter. Isten �vja Magyarorsz�got! Budapest, 1956. november 4. A Munk�s-Paraszt Forradalmi Korm�ny programja K�d�r szolnoki besz�de 1956. november 4. A Magyar Forradalmi Munk�s-Paraszt Korm�ny felh�v�sa a magyar n�phez 1956. november 4. Magyarorsz�gon, november 4-�n, az esem�nyek a reakci�s er�k teljes veres�g�hez vezettek. A reakci� �s az ellenforradalom �tj�t megtiszt�t� Nagy Imre-korm�ny sz�thullott, �s megsz�nt l�tezni. Miaty�nk, 1956-b�l Felt�rultak a forradalm�r munk�sokon, k�z�leti szem�lyis�geken, b�k�s lakosokon a reakci� �ltal elk�vetett gar�zd�lkod�sok �s megtorl�sok s�lyos k�pei. … Az illegalit�sb�l el�ker�lnek a rendszerhez, a szocializmus nagy �gy�hez h� forradalm�r munk�sok, kommunist�k, k�z�leti szem�lyis�gek. A n�pi Magyarorsz�g forradalmi korm�nya felh�v minden munk�st, parasztot, �rtelmis�git, egyetemist�t, az ifj�s�got, minden hazafit az orsz�gban, ny�jtsanak sz�les k�r� t�mogat�st a korm�nynak �s int�zm�nyeinek, �s mindenki a maga munkahely�n, a maga �rhely�n l�sson hozz� k�teless�gei teljes�t�s�hez. … A Magyar Forradalmi Munk�s-Paraszt Korm�ny programja 1. Nemzeti f�ggetlens�g�nk �s orsz�gunk szuverenit�s�nak biztos�t�sa. 2. N�pi demokratikus �s szocialista rendszer�nk megv�d�se minden t�mad�s ellen. … 4. Szoros bar�ti viszony megteremt�se minden szocialista orsz�ggal, a teljes egyenjog�s�g, a k�lcs�n�s be nem avatkoz�s elve alapj�n. … 6. A dolgoz�k - k�l�n�sen a munk�soszt�ly - �letsz�nvonal�nak gyors �s jelent�keny emel�se. … 10. A mez�gazdas�gi termel�s fejleszt�se, a k�telez� beszolg�ltat�sok megsz�ntet�se, az egy�ni dolgoz� parasztok megseg�t�se. A korm�ny hat�rozottan felsz�mol minden t�rv�nys�rt�st, melyet a sz�vetkezeti mozgalom �s a tagos�t�s ter�let�n elk�vettek. 12. T�mogatja a kisipart �s a kiskereskedelmet. A magyar korm�ny a rend �s a nyugalom helyre�ll�t�sa ut�n t�rgyal�sokat kezd a szovjet korm�nnyal �s a Vars�i Szerz�d�s m�s r�sztvev�ivel a szovjet csapatok Magyarorsz�g ter�let�r�l val� kivon�s�r�l. Szolnok, 1956. november 4.