Gyermekkora

Bart�k B�la �retts�gi tabl�s k�pe

Bart�k B�la 1881. m�rcius 25-�n sz�letett, Nagyszentmikl�son (jelenleg S�nnicolau Mare), Toront�l megy�ben.

Apja r�v�n magyar �s�kkel b�rt, nagyapja, Bart�k J�nos telepedett le Nagyszentmikl�son, ahol a helyi f�ldm�vesiskola igazgat�ja volt. Az igazgat�i �ll�sban k�vette �t fia, id. Bart�k B�la is. Voit Paula, a zeneszerz� �desanyja n�met sz�rmaz�sa ellen�re magyar szellemben nevelte gyermekeit. Tan�t�i oklevelet szerzett, �s a nagyszentmikl�si iskol�ban tan�tott. K�t gyermek�k sz�letett: B�la 1881-ben, Erzs�bet (Elza) 1885-ben.

Bart�k B�la gyermekkor�nak k�t jellemz� von�sa volt: visszah�z�d� term�szete �s zenei �rdekl�d�se. H�romh�napos kor�ban egy fert�z�st kapott, melynek ki�t�seit �t �vig viselte, s ez nagyban befoly�solta visszah�z�d� term�szet�nek kialakul�s�t. Mindek�zben a zene ir�nti �rdekl�d�se felt�n�v� v�lt. Alig egy�vesen m�r jelezte, mely zen�ket szereti, melyeket nem (besz�lni m�g nem tudott ekkor), h�rom�vesen bonyolult ritmusk�pleteket dobolt, egy �vre r� (mag�t�l) k�zel negyven dallamot le tudott j�tszani a zongor�n, egy ujjal. �t�dik sz�let�snapj�n, saj�t k�r�s�re, anyja zongoraleck�ket kezdett adni neki (1886). J� temp�ban haladt e tanulm�nyokkal, �m az eg�sz csal�d �let�re n�zve v�ltoz�st hozott id. Bart�k B�la hal�la (1888). Az addigi kiegyens�lyozott csal�di �let felborult, �venk�nti k�lt�z�s k�vetkezett: Nagyszentmikl�s ut�n Nagysz�l�s, Nagyv�rad, Pozsony, Beszterce, majd �jra, ez�ttal m�r v�gleg Pozsony. Az �lland� mozg�s �s v�ltoz�s Bart�k zenei fejl�d�s�re nem hatott kedvez�en, �ltal�ban nem voltak k�pess�geinek megfelel� tan�rai, vagy nem ismert�k fel k�pess�geit �s rossz jegyekkel min�s�tett�k �t. Ennek ellen�re egy id� ut�n m�r darabokat is kompon�lt, �ltal�ban t�ncdarabokat.

Pozsonyban azut�n Erkel L�szl� kezei alatt m�r komolyabb fejl�d�s k�vetkezett, Chopin, Liszt m�vei, valamint Bach Wohltemperiertes Klavierja is reperto�rj�ra ker�lt. Egym�s ut�n ismerte meg a zeneirodalom klasszikusait, partit�r�kat vett �s j�tszott, s hallatlan inspir�ci�t jelentett sz�m�ra Dohn�nyi Ern� pozsonyi eml�ke – Dohn�nyi Bart�k �rkez�sekor ment Pestre a Zeneakad�mi�ra tanulni. � volt az els�, aki Bart�k k�pess�geihez m�rhet�, vagyis konkurens volt. �t k�vette akkor is, amikor nem B�csbe, hanem Pestre utazott, a Zeneakad�mi�n tanulni.

Bart�k 1890 k�r�l kezdte els� zongoradarabjait kompon�lni.

Fiatalkora, zeneszerz�i p�ly�j�nak indul�sa

Bart�k B�la szobra a szegedi Pantheonban

1899-ban sikeres felv�telit tett a pesti Zeneakad�mi�ra, 1901-t�l a Zeneakad�mia zongora (tan�ra: Thom�n Istv�n) �s zeneszerz�s (tan�ra: Koessler J�nos) szak�t egy�tt v�gezte. Am�g zongoristakarrierje felfel� �velt, zeneszerz�k�nt sok�ig stagn�lt, s csak Richard Strauss zen�je hatott r� igaz�n (pl. az Im�gyen sz�la Zarathustra 1902-es budapesti bemutat�ja). Ekkor zongoristak�nt m�r egyre ink�bb a k�s�bbi Bart�k jelent meg Eur�pa hangversenytermeiben koncertezve (Berlint�l B�csig), zeneszerz�i �nje m�g csak alakult; m�veiben egyre ink�bb az autochton magyar hagyom�nyt kereste s pr�b�lta �tv�zni az eur�pai trad�ci�kkal. 1903-ban Dohn�nyit�l zongora�r�kat vett; ekkor sz�lettek meg er�s nemzeti jelleggel b�r� (�n. „nacionalista”) m�vei, t�bbek k�z�tt a Kossuth-szimf�nia. Alkot�i p�ly�ja azonban akadozott. 1904 nyar�n Gerlicepuszt�n pihent, ahol el�sz�r tal�lkozott a magyar parasztzen�vel. Ott-tart�zkod�sa alatt kezdte fokozatosan felfedezni a k�l�nbs�geket a paraszti n�pzene �s az �ltala mindaddig n�pdalnak hitt n�pies m�dal k�z�tt.

1905-t�l kezdve egyre t�bb id�t szentelt a n�pzenei gy�jt�seknek, az akkori technika lehet�s�geit kihaszn�lva fonogr�ffal j�rta a falvakat, s e gy�jt�seit egyre tudatosabb tudom�nyos r�szletess�ggel dolgozta fel.

1906-ban a Kod�ly Zolt�nnal k�z�sen �rt Magyar n�pdalok – �nekhangra �s zongor�ra, h�sz feldolgoz�st mag�ba foglal� m�v�vel �j alkot�i korszaka kezd�d�tt el. Ugyanekkor kezd�d�tt el tud�si munk�ja. Eleinte a magyar, majd a k�rnyez� n�pek zen�j�t is gy�jt�tte, s csakhamar zen�j�ben is megjelentek ezek a mot�vumok. 1918-ig mintegy 3500 rom�n, 3200 szlov�k dallamot jegyzett le, id�k�zben a Zeneakad�mia zongoratan�r�v� nevezt�k ki, egykori tan�ra ut�dj�ul.

1907 janu�rj�t�l zongoratan�r a Zeneakad�mi�n. 1908-ban jelentek meg els�, nagyobb l�legzet� m�vei: I. von�sn�gyes, 14 bagatell.

Ebben az id�szakban vette el els� feles�g�t, Ziegler M�rt�t (1909-ben), �s sz�letett meg k�z�s fiuk, ifj. Bart�k B�la (1910-ben).

Zeneszerz�i munk�j�t ekkor m�g a k�z�ns�g �s a kritikusok r�sz�r�l er�s elutas�t�s jellemezte. 1911-es oper�j�t, a K�kszak�ll� herceg v�r�t nem is mutatatt�k be. Az er�sen individualista, disszon�ns hangz�sok, melyek m�g�tt egyre er�teljesebb parasztzenei hat�sok is hallhat�ak, m�veinek egyre jellegzetesebb st�lust adtak. Kudarcaiban Kod�ly �llt mell�, �m az �ltaluk �letre h�vott �j Magyar Zeneegyes�let – t�mogat�k h�j�n – k�ptelen volt fennmaradni. Az I. vil�gh�bor� kit�r�s�t�l fogva lehangolta Bart�kot, mag�n�leti kr�zisei mellett ez is �jabb �s �jabb v�ls�gkorszakokba sodorta, m�vei egyre radik�lisabb hangv�tel�ek lettek, az 1918 �s 1923 k�z�tti alkot�sai m�r a szabad tizenk�tfok�s�ghoz (dodekaf�nia) �s az expresszionista kifejez�sm�dhoz k�zel�tettek.

1913-ra tehet� els�, „egzotikusabb gy�jt�se”: Biskra, �szak-Afrika. 1915-ben megt�rt h�rom �vi hallgat�sa: �jra kompon�lt – f�leg rom�n n�pzenei ihlet�sre. 1916-ban keletkezett A f�b�l faragott kir�lyfi, ill. a II. von�sn�gyes.

Els� nagyobb sikereit – mint zeneszerz� – is ekkor aratta: 1917. m�jus 12-�n a A f�b�l faragott kir�lyfit, r� egy �vre, 1918. m�jus 24-�n a K�kszak�ll� herceg v�r�t mutatj�k be az oper�ban.

K�t h�bor� k�zt

A t�rt�nelmi esem�nyek folyamatosan hat�ssal voltak Bart�k �let�re. Mind az els� vil�gh�bor� kit�r�se, majd Magyarorsz�g veres�ge, mind a Tan�csk�zt�rsas�g is megjelent az alkot� �s m�v�sz Bart�k mindennapjaiban; a Tan�csk�zt�rsas�g idej�n a zen�szek direkt�riumaiban vett r�szt, de hamarosan visszavonult. A csod�latos mandarin befejez�se erre az id�szakra tehet�. 1920 elej�n kiv�ndorl�si terveket fontolgatott, de v�g�l a marad�s mellett d�nt�tt. 1921-ben �rta meg A magyar n�pdalr�l c�m� monogr�fi�j�t. A h�szas �vek elej�t�l �jra s�r�n koncertezett, negyvenedik sz�let�snapja alkalm�b�l a nemzetk�zi szaksajt� is r�szletesen foglalkozott vele, 1923-ban pedig Budapest egyes�t�s�nek �tvenedik �vfordul�j�ra a v�ros darabot rendelt t�le: megsz�letett a T�ncszvit. K�lf�ldi koncertjein t�bbek k�z�tt megismerkedett Igor Stravinskyvel, Maurice Ravellel �s Karol Szymanowskival is, valamint egyre t�bbsz�r jelent meg a sz�npadon saj�t m�veivel. Anglia, Hollandia �s els�sorban N�metorsz�g voltak utaz�sainak legf�bb �llom�sai, de a h�szas �vek v�g�n el�bb az Egyes�lt �llamokba, majd a Szovjetuni�ba is eljutott.

Bart�k eml�kt�bla Baj�n

1923-ban szinte egyik napr�l a m�sikra elv�lt Ziegler M�rt�t�l, majd nem sokkal k�s�bb elvette egyik tan�tv�ny�t, P�sztory Edithet feles�g�l. Fiuk, Bart�k P�ter, 1924-ben sz�letett.

1925-ben �jabb szerz�i csend; koncertek Pr�g�ban, It�li�ban.

1926 nyar�t�l �j, igen akt�v alkot�i korszaka k�vetkezett, rendk�v�l sok zongoradarabja sz�letett ez id� t�jt. (1. zongoraverseny, Szabadban, stb.), zen�j�nek egyik rendez� elve �jra az egyre er�sebb tonalit�s, melyet n�pi hangsorok haszn�lat�val �s kromatikuss� t�tel�vel eg�sz�tett ki. Ritmik�ja motorikusabb� v�lt, m�veinek polifon jellege er�s�d�tt, az �t�hangszerek szerepe megn�tt, s felt�nt egy k�s�bb meghat�roz� forma: a h�d forma, mely egy �tt�teles m� k�z�ps� t�tel�t magk�nt, tov�bbi t�teleit p�rhuzamos h�delemekk�nt kezeli. Tov�bbi f� m�vei ebb�l a korszakb�l: 1927: III. von�sn�gyes, 1928: IV. von�sn�gyes, k�zben koncertezett Amerik�ban, ill. 1929-ben a Szovjetuni�ban, mialatt a H�sz magyar n�pdalt kompon�lta. 1931-ben, a 2. zongoraversennyel z�rult le ez az alkot�i korszak.

1932-ben a kair�i arab zenei kongresszuson vett r�szt, ahol zen�t is gy�jt�tt. A Mikrokozmosz terv�r�l ekkor besz�lt el�sz�r. 1934-ben megkompon�lta az V. von�sn�gyest Mindek�zben folyamatosan rendezte a h�bor� el�tt gy�jt�tt n�pzenei anyagait. Munk�j�t 1935-t�l m�r mint a Magyar Tudom�nyos Akad�mia tagja v�gezhette. Zen�j�ben mind a magyar, mind a k�rnyez� n�pek n�pzen�je jelen volt, sokszor programmatikusan is, �gy k�sz�lt el a Cantata Profana is, els� (�s v�g�l egyetlen) r�szek�nt egy nagyszab�s� ciklusnak, mely e n�pek zen�it �s kult�r�j�t mutatta volna be.

Ezzel egy id�ben er�s�d�tt fel �jra tudom�nyos munk�ss�ga, publicisztikai tev�kenys�ge, el�ad�sokat tartott Eur�pa sz�mos nagyv�ros�ban (pl. Frankfurt, B�cs, Stockholm, H�ga, Budapest), �r�sai jelentek meg jelent�s szaklapokban. Zeneszerz�k�nt m�r csak megrendel�sre dolgozott. Tudom�nyos munk�jak�nt 1940-ig az MTA 13 000 t�telb�l �ll� teljes magyar anyag�t �jrahallgatta, revide�lta, s el�k�sz�tette a magyar n�pzenei gy�jtem�ny kiad�s�t, munk�ja nyom�n k�sz�ltek magyar n�pzenei lemezfelv�telek.

1936 fontos �v a p�ly�j�ban, mondhatni annak cs�csa: ekkor v�lik v�glegesen az MTA tagj�v�, novemberben T�r�korsz�gban j�r, ahol hangversenyeket, ill. el�ad�sokat tart, mint�t gy�jt. Ebben az �vben �rja Zene h�ros hangszerekre, �t�kre �s cseleszt�ra c. m�v�t, 1937-ben a Szon�ta k�t zongor�ra �s �t�hangszerekre c. opusz�t.

1934 ut�n �rott m�veire er�s klassziciz�l�d� hangv�tel volt jellemz�. M�v�szete egyre tisztult, s ker�lt k�zel egy ide�lis emberi-erk�lcsi-racion�lis rendhez, mely kora vil�g�val szemben �llt. Zen�j�ben egyre gyakrabban kapcsol�dott egybe a klasszikusok hagyom�nya �s a paraszti n�pzene, h�d-szer�, t�k�relv szerinti m�vei �pp�gy sz�lettek ekkor, mint klasszikus szon�taforma szerintiek. M�v�szet�nek ezt az ir�ny�t „zseni�lis egyszer�s�g”-nek nevezte el, a Divertimento e korszak �sszefoglal�s�nak is tekinthet�. A Sv�jcban �rott m� Bart�k utols� �letszakasz�nak bevezet�se.

1938 – Anschluss. Az emigr�ci� gondolata �jra felmer�lt Bart�kban, ez�rt k�ziratait Sv�jcba menek�tette, ill. kil�pett az osztr�k zeneszerz�i egyes�letb�l. A Kontrasztok, ill. a II. heged�verseny ebb�l az �vb�l sz�rmazik. 1939-ben �rta a Divertimento-t Paul Sachernak, ill. a VI. von�sn�gyest.

Emigr�ci� �s utols� �vei

1938-t�l kezd�d�en, a nemzetiszocializmus eur�pai �s magyar feler�s�d�s�vel p�rhuzamosan er�s�d�tt fel benne ism�t a kiv�ndorl�s gondolata. 1939 december�ben meghalt �desanyja, akivel mindaddig nagyon szoros kapcsolatban volt, �gy 1940 tavasz�n, amerikai hangvesenyk�r�tj�n v�gleg elhat�rozta, hogy emigr�l. Okt�ber 8-�n Ferencsik J�nossal l�pett fel utolj�ra Budapesten, n�gy nappal k�s�bb elutazott. Okt�ber 20-�n Lisszabonban haj�ra sz�llt, �s v�gleg emigr�lt.

M�veinek k�zirat�t m�g 1939-ben Sv�jcba menek�tette.

A zeneszerz� szobra az �jbudai Bart�k B�la �ton, a Feneketlen-t�n�l

Amerik�ban f�k�nt a tudom�nyos munk�it pr�b�lta v�gezni (d�lszl�v �s indi�n n�pzene rendezget�s�vel foglalkozott). Anyagi helyzete folyamatos munkav�gz�sre k�nyszer�tette, koncertezni csak ritk�n tudott. 1941 m�rcius�ban, a Columbia Egyetemen d�lszl�v n�pzen�r�l tartott el�ad�st, nem sokkal k�s�bb az egyetem d�szdoktor�v� avatta. 1943-ban a Harvard Egyetemen tartott el�ad�ssorozatot az �j magyar zene k�rd�seir�l, de h�rom alkalom ut�n eg�szs�gi �llapota �sszeomlott. 1942. �prilisa �ta k�zd�tt leuk�mi�j�val, k�rh�zi kezel�s�nek k�lts�geit az amerikai zeneszerz�egyes�let fizette.

1942-ben P�ter fia is kijutott az Egyes�lt �llamokba, majd besorozt�k a U. S. Navy-ba (Egyes�lt �llamok Haditenger�szete), ahol a Panama csatorn�n�l kellett szolg�latot teljes�tenie. B�la fia feles�g�vel egy�tt Magyarorsz�gon maradt, hasonl�an cselekedett els� feles�ge (elv�l�suk ut�n is igen j� kapcsolatot �poltak), ill. bar�tja, Kod�ly Zolt�n.

1943 m�jus�ban, beteg�gy�n, Serge Koussevitzkyt�l �j zenekari m� meg�r�s�ra kapott megrendel�st. Utols� alkot�i korszak�nak els� darabjak�nt n�h�ny h�nap alatt meg�rta a Concert�t. Eg�szs�gi �llapota lassan javult, �j m�vek sz�lettek, de a Columbia Egyetem aj�nlat�t munk�ja �jrafelv�tel�re m�r nem v�llalta el. A nyarat Saranac Lakeen t�lt�tte, itt tal�lkozott Yehudi Menuhinnal, aki a Szon�ta sz�l� heged�re c. kompoz�ci�t rendelte t�le.

1945 nyar�n h�rom �j m�vet tervezett: a 3. zongoraverseny a hangszerel�s utols� 17 �teme kiv�tel�vel elk�sz�lt, a Br�csaverseny csak v�zlataiban, a 7. von�sn�gyes egy�ltal�n nem. A befejezetlen r�szeket v�g�l is k�s�bb tan�tv�nya, Serly Tibor fejezte be.

Hosszas betegesked�s ut�n 1945. szeptember 26-�n hunyt el. Temet�s�n, amely a hartsdalei Ferncliff Cemeteryben zajlott, mind�sszesen t�z ember vett r�szt: feles�ge, P�ter fia, Dr. B�tor nev� �gyv�dje �s neje, Serly Tibor �s feles�ge, Paul Henry Lang zenetud�s, Kecskem�ti P�l �s feles�ge, akik ugyanabban a h�zban laktak, mint Bart�k, �s v�g�l, de nem utols�sorban S�ndor Gy�rgy.

F�ldi maradv�nyait 1988-ban orsz�gos m�diafigyelem k�zepette hozt�k haza, s helyezt�k �r�k nyugalomra Budapesten, a Farkasr�ti temet�ben.