Merk�r

A Merk�r jele egy jogar leegyszer�s�tett �br�zol�sa, mivel Mercurius isten volt e bolyg� v�d�szentje az �korban.

V�nusz

A V�nusz jele egy k�zit�k�r, a n�iess�g, a sz�ps�g jelk�pe, V�nusz istenn� tartoz�ka.

F�ld

A F�ld jele, az� a bolyg�� amin j�runk-kel�nk, egy k�r benne kis kereszttel.

A Hold jele:

Mars

A Mars jelk�pe nem egy�b mint egy pajzshoz t�masztott kopja, minthogy e bolyg�t Mars hadisten v�di.

Jupiter

A Jupiter jelk�pe egy Z bet�, amely Jupiter g�r�g nev�nek (Zeusz) a kezd�bet�je.

Szaturnusz

A Szaturnusz jelk�pe Flammarion szerint az id� kasz�j�t szimboliz�lja, mert az id� �s a v�gzet isten�t mindig ezzel a hagyom�nyos kell�kkel szokt�k �br�zolni.

Ur�nusz

Az Ur�nusz jele k�s�bbi eredet�, hiszen a bolyg�t 1781-ben fedezte fel Herschel. Jele egy kis k�r�cske, rajta H bet�, ami az Ur�nusz felfedez�j�re Herschelre eml�keztet.

Neptunusz

A Neptunusz jele Neptunusznak a tenger isten�nek h�rom�g� szigony�t jelk�pezi. Jele ugyan az �kori mitol�gi�ba ny�lik vissza, csak 1846-ban fedezt�k fel.

Pl�t�

A Pl�t� jele az �sszefon�dott P �s L bet�, a bolyg� nev�nek els� k�t bet�je. A Pl�t�t 1930-ban fedezt�k fel.

Nap

Leg�sibb jel a Nap, bolyg�rendszer�nk k�z�ppontj�nak jele, egy k�r benne ponttal, amelyet t�bb ezer �vvel ezel�tt m�r az egyiptomiak is haszn�ltak.

A r�gi alkimist�k a bolyg�k �s a Nap jeleit felhaszn�lt�k az egyes f�mek jel�l�s�re is.

�gitest neve     jel�lt f�m
------------     ----------
Nap              arany
Hold             ez�st
Merk�r           higany
V�nusz           r�z
Mars             vas
Jupiter          �n
Szaturnusz       �lom

A fentiek azzal magyar�zhat�k, hogy az alkimist�k minden f�met egy-egy �kori istens�gnek szenteltek.

A k�z�pkori bolyg�tisztelet maradv�nya, hogy a biol�gi�ban ma is a Mars �s a V�nusz jel�t haszn�lj�k a h�m- �s n�nem� egyedek megk�l�nb�ztet�s�re.