A csillag a csillag�szat szaknyelv�ben olyan �gitest, amely nukle�ris energi�t termel, �gy saj�t f�nnyel rendelkezik, szemben a bolyg�kkal, amelyek k�zponti csillaguk f�ny�t verik vissza, �s eleny�sz� saj�t f�nnyel rendelkeznek (pl. sarki f�ny). A n�pnyelv r�gebben valamennyi �gitest szinon�m�jak�nt haszn�lta a csillag sz�t (Esthajnalcsillag = V�nusz), a sz�cikk a tov�bbiakban a csillag�szati �rtelemben vett jelent�s�r�l sz�l.

Csillagok az �gbolton

A csillagokat villodz�, szipork�z� f�nypontokk�nt l�tjuk szabad szemmel. A nagy t�vols�g miatt t�nnek pontszer�nek, m�g a legnagyobb f�ldi t�vcs�vekben is. A csillagok f�ny�nek ezt a szab�lytalan pisl�kol�s�t – a szcintill�ci� jelens�g�t – a f�ldi l�gk�r �raml�sai hozz�k l�tre. (Gyakran, els� r�n�z�sre egy�ltal�n nem k�nny� meg�llap�tani, hogy az �gen bolyg�t l�tunk-e vagy csillagot. Az amat�rcsillag�szok egy j� m�dszere ennek meg�llap�t�s�ra az, hogy ha egy csillag nem szcintill�l, akkor feltehet�en nem is csillag hanem, bolyg�.)

A legk�zelebbi csillag a Nap, a k�vetkez� legk�zelebbi a Proxima Centauri, amely 4,2 f�ny�vre tal�lhat�, teh�t a f�ny 4,2 �v alatt �r ide onnan. Ha az egyik leggyorsabb vonattal, a francia TGV-vel utazhatn�nk annak 515,3 km/h nagys�g� rekordsebess�g�vel, akkor t�bb mint 8 milli� �vig tartana az oda�t. Ez a t�vols�g tipikus a galaxisunkban. Enn�l s�r�bben helyezkednek el a galaxis �s a g�mbhalmazok k�z�ppontj�ban, �s sokkal t�volabb a galaktikus hal�ban, a galaxist k�r�lvev� g�mb alak� t�rr�szben.

A csillagok m�rete a kicsiny, nagyv�ros m�ret� neutroncsillagokt�l (melyek tulajdonk�ppen m�r halott csillagok) az olyan szuper�ri�sokig terjed, mint a Sarkcsillag (Polaris) �s az Orion csillagk�p Betelgeuse (ejtsd: b�tlg�z) nev� csillaga, melyek �tm�r�je a Nap�nak nagyj�b�l ezerszerese. Ezek s�r�s�ge viszont sokkal kisebb, mint a Nap�.