Zrínyi Miklós: 1620-1664

Csáktornyán született főúri családban. Édesapja Zrínyi György fiatalon elhunyt így nevelője Pázmány Péter lett. Iskoláit Nagyszombaton. Bécsben és Rómában végezte el. Költő, politikus és hadvezér. Hat nyelven beszélt, korának nagy műveltségű embere, saját korában is elismerték művészi és emberi nagyságát. Felesége Draskovic Mária Emélia akivel szerelmi hazaságot köt. Hozzá írja fiatalkori első szerelmes verseit melyekben a lányt Violának, nevezi. Szakadatlanul tevékeny életében igazán csak mellékesen költő. Mint ahogy főalakja a kor politikai életének, főalakja a kor hadtörténetének, előfutára a kor politikai életének, előfutára a hazai hadtudománynak, megteremtője a magyar politikai publicisztikának.

Költészete nagyvonalakban:

Korai ifjúkorától fogva versel. A költészet az életét elsősorban húsz és huszonöt éves korában tölti be. A későbbi években mondhatni történelmet kell formálnia. Később politikus, hadvezér, hadtudományi író, publicista és a nemzet élesztője. A későbbi években már alig ír verseket. Költeményeinek gyűjteményes kötete megjelenése után tudtunkkal csak egyetlen fiának halálára írt elégiája és magyar királyokról tervezett epigramma ciklus néhány darabja készült el. Ezzel az egyetlen verseskötettel és benne a Szigeti Veszedelemmel azonban ő a századirodalmi főalakja.

Prózai művei:

• Vitéz hadnagy: Nem egységes értekezés, hanem több száz elmélkedés gyűjteménye. Ábrázolj az ideális vitézt és vezetőt, akinek a bátorság a legfőbb erénye és elítéli a gyávaságot és az árulást.

• Mátyás király életéről való elmélkedések: A mű a nagy uralkodó tevékenykedését értelmezi és bemutatja az erényeit. Továbbá ábrázolja az ideális uralkodót.

• Tábori bis tracta: Értekezés. A hadsereg szervezéséről szóló katonai kézikönyv. Ez az első magyar alkotás, ami ilyen kérdésekkel foglalkozik.