Katona József élete és munkássága:

Kecskeméten született 1791-ben. Apja a körülményekhez képest szokatlanul művelt takácsmester, aki tanult embert akar faragni tanuló kedvű fiából. A fiú tehát gimnáziumba jár, hamar megtanul latinul, azután németül is. Ifjúkorától fogva versel. Költeményei mindvégig megmaradnak stílus- és nyelvi próbálkozásoknak, de ez a verselő gyakorlat az előiskolája a Bánk bán erőteljes nyelvének. A középiskola után Pestre jön az egyetemen jogot tanulni. Érdekli is a tananyag, kitűnő jogász is lesz belőle. De legalább annyira érdekli a színház is. Pesten még sokáig nincs állandó színház, de van már állandó színtársulat, amely különböző termekben játszik, leginkább a Hacker-szála néven ismert hodályban, amely a mai Tanács körút 5. alatti ház udvarán volt. Itt játszik annak idején Déryné is. A jogász Katona összebarátkozik velük. Beleszeret Dérynébe is, de szerelme mindvégig reménytelen. A társulat azonban kedveli, mert a művelt fiatalembert mindenre föl lehet használni. Fordít nekik, fellép különböző szerepekben, azután eredeti drámákat ír. Egyre jobban megismeri a drámairodalmat: Shakespeare-t, Schillert és az akkoriban divatos úgynevezett lovagdrámákat. Ezek a lovagdrámák az induló német romantika jellegzetes termékei: középkorban játszódó rémtörténetek. Katona korai drámái is effélék. Első saját művének már a címe is riasztó: A borzasztó torony vagyis a gonosz talált gyermek. Eredeti vagy németből átdolgozott korai drámái mind rémtörténetek. Még a nagy drámai erőről tanúskodó Jeruzsálem pusztulása is tele van hatásvadászó borzalmakkal. De jó gyakorlat mindez drámai helyzetek és jellemek megformálásához. És vígjátéka, a Rózsa vagy a tapasztalatlan légy a pókok között már majdnem jó színpadi mű, megüti a műsor átlagát. De éppen ezt nem adják elő, mert tele van ironikus célzásokkal Dérynére, és Déryné tiltakozik ellene. Végre megírja a kétrészes történelmi tragédiát, a Ziskát, amelyben hibái és elrajzoltságai ellenére is már Bánk báni erő és Bánk báni jellemábrázolás van. Itt már nem a lovagdrámák adták a példát, hanem Shakespeare és Schiller. Idáig tartott a készülődés. Huszonnégy éves korára felnőtt a nagy drámához. És akkor hirdette meg a kolozsvári Nemzeti Színház megvalósítását előkészítő bizottság a pályázatot a drámára, amellyel a felépítendő színházat majd nyitni fogják. Erre a pályázatra írta 1815-ben Katona József a Bánk bánt.