Babits Mih�ly (1883-1941):

Babits Mih�ly a magyar irodalom egyik legsokoldal�bb jelens�ge. K�lt�, m�ford�t�, reg�ny-�s essz��r�. A h�szas �vek m�sodik fel�t�l a Nyugatnak a szerkeszt�je, �s � az irodalmi k�z�let szervez�je is. Mind alkot�saiban, mind k�z�leti szerep�ben rendk�v�li ig�nyess�g vezette, ami tulajdonk�ppen csal�di �r�ks�g is volt.
Szeksz�rdon, a Dun�nt�lon sz�letett. Csal�d, sz�l�f�ld, nevel�k egy�ttesen form�lt�k hagyom�nytisztel�v�. Magyar-latin szakos tan�ri diplom�t szerzett a budapesti b�lcs�szkaron, de k�zben g�r�g�l, n�met�l, franci�ul, k�s�bb olaszul is tanult. Nagy m�v�ben, az 1936-ban megjelent Az eur�pai irodalom t�rt�net�ben annak �sszefoglal�s�ra v�llalkozott, amit k�z�s eur�pai hagyom�nynak tartott. Els�sorban olyan m�veket akart ford�t�s r�v�n beemelni irodalmunkba, amelyeket az eur�pai szellemis�g szempontj�b�l meghat�roz� jelent�s�g�nek �rzett. Legkiemelked�bb m�ford�t�i teljes�tm�nye Dante Isteni sz�nj�t�k�nak �t�ltet�se. Jelent�sek dr�maford�t�sai is. L�lekrajzi kisreg�nye, T�m�r Virgil fia a legjelent�sebbek. K�lt�k�nt el�sz�r 1908-ban a Holnap c�m? Antol�gi�ban jelentkezett. Verseire felfigyelt Osv�t Ern�, a Nyugat szerkeszt�je, s ett�l kezdve k�lt�k�nt �s �rtekez�k�nt rendszeresen szerepeltette a foly�irat�ban.
Els� �n�ll� k�tete, a Levelek �risz koszor�j�b�l 1909-ben jelent meg. 1911-ben �jabb k�tettel jelentkezett Herceg, h�tha megj�n a t�l is. Ez �vben �rt v�get a k�lt� vid�ki elszigetelts�ge. Pest k�zels�ge lehet�v� tette, hogy bekapcsol�djon az irodalmi �s tudom�nyos k�z�letbe, a felgyorsul� politikai esem�nyek pedig l�rai v�laszad�sra k�sztetik. Az 1916-ban megjelent harmadik k�tete, a Recitat�v m�r jelzi, hogy a politikai esem�nyek is hatnak k�lt�szet�re. Ebben a k�tetben jelent meg az 1912-es munk�st�ntet�sre reag�l� meditat�v verse, a M�jus huszonh�rom R�kospalot�n. A h�bor� ut�n megsokasodnak politikai tartalm� versei. H�bor�ellenes versei�rt (H�sv�t el�tt, Fortissimo) a hivatalos politika r�sz�r�l megtorl�st kellet elviselnie.
A kult�r�t mindenki sz�m�ra egyform�n hozz�f�rhet�v� akarta tenni, emiatt n�pszers�g�ben tev�kenyen r�szt v�llalt, de az er�szakt�l idegenkedett. A tan�csk�zt�rsas�g idej�n visszavonult a k�z�lett�l. A buk�s ut�n m�gis meghurcolt�k. Szem�lyes �ld�ztet�s�n�l is m�lyebben �rintette azonban az orsz�g k�ts�gbeejt� helyzete. M�lys�ges, de minden sz�ls�s�ges nacionalizmust�l mentes hazaszeretet�t t�kr�zi a Haz�m! c�m� vers. A vers az 1925-�s k�tetben, a Sziget �s tengerben jelent meg. Az 1934-ben megjelent Versenyt az esztend�kkel k�tet nagy verseiben m�r megfogalmaz�dik Babits hite.
1937-ben jelent meg utols� versesk�tete, a Babits Mih�ly �sszes versei. A m�g ezut�n �rt nagy m? a J�n�s k�nyve, s az ehhez k�s�bb (1939) hozz�f�z�tt J�n�s im�ja, valamint a hal�l ut�ni kiadott posztumusz k�tete bizony�tja, hogy szinte �lete utols� perc�ig alkotott.
1941-ben bek�vetkezett hal�l�val egyszersmind a Nyugat korszaka is v�get �rt.