Arany J�nos (1817-1882)

Arany J�nos 1817 m�rcius 2-�n sz�letett, Nagyszalont�n. Apja kev�s f�lddel �s kis h�zzal b�r� f�ldm�ves volt. A csal�d s�lyos t�d�bajjal volt meg�ldva, a nyolc gyerek k�z�l csup�n kett� maradt �letben (J�nos �s S�ra). �rz�keny, f�l�nk, visszah�z�d� gyermek volt. Iskol�it 1823 �s 1833 k�z�tt v�gezte Nagyszalont�n (seg�dtan�t�i �ll�s), majd ezt k�vet�en Debrecenben. Ezut�n Kis�jsz�ll�son egy �vig seg�dtan�t� volt. Tanulm�nyait 1835 tavasz�n fejezte be Debrecenben, de �retts�givel nem rendelkezett, viszont rengeteget olvasott (legink�bb r�mai alkot�kt�l). 1836 febru�rj�ban sz�n�sznek �llt. Ezalatt anyja meghalt, apja pedig megvakult. Ezek hat�s�ra a b�ntudatt�l vez�relve felhagyott a sz�n�szettel. 1836 �sze �s 1839 janu�rja k�zt korrektor (rektorhelyettes) Szalont�n (magyar �s latin grammatika), 1839 elej�n lemondott r�la. 1840 tavasz�n m�sodjegyz� lett. Ez biztos�totta a csal�dalap�t�s lehet�s�g�t, 1840-ben meg is h�zasodott. Feles�g�t az irodalomt�rt�neti k�nyvek Ercsey Julianna n�ven jegyzik (t�rv�nytelen gyermek �s egy �vvel id�sebb Aranyn�l). K�t gyermek�k sz�letett: 1841-ben Juliska, 1844-ben L�szl�. 1844-t�l (Szil�gyi Istv�n rektor unszol�s�ra) ford�tgatott g�r�g �s angol (Shakespeare) dr�m�kat. 1845 j�liusa v�g�n hozz� fogott Az elveszett alkotm�ny c�m� v�geposz meg�r�s�hoz. Ezzel megnyerte a Kisfaludy T�rsas�g 25 aranyos p�lyad�j�t. Igazi sikert, elismer�st �s Pet�fi bar�ts�g�t az 1846 nyar�n �rt Toldi hozta meg sz�m�ra. 1847-ben ism�t megnyerte a Kisfaludy T�rsas�g p�lyad�j�t. Ebben az id�ben sok epikus m�vet �rt: R�zsa �s Ibolya, Szent L�szl� f�ve, Mur�ny ostroma, valamint ekkor �rta a Toldi est�je nagy r�sz�t is. Az 1848-as forradalom k�ls� szeml�l�je volt egy ideig. R�vid ideig nemzet�r volt, majd BM-i fogalmaz� lett Debrecenben �s Pesten. Az orosz be�z�nl�s ut�n bujdosnia kellett. Elvesz�tette �ll�s�t, Vil�gos pedig m�g az anyagi �sszeoml�st is jelentette. F�l �vig Geszten, a Tisza csal�dn�l nevel�sk�d�tt. 1851 �sz�n tan�r lett a nagyk�r�si f�gimn�ziumban. Egyre t�bbet szenvedett a testi ill. lelki probl�m�i miatt. 1860-ban Pestre k�lt�z�tt, ahol a Kisfaludy T�rsas�g igazgat�ja lett. Bekapcsol�dott a pesti irodalmi �s politikai �letbe (Csaba-tril�gia els� r�sze: Buda hal�la). 1865-ben az MTA titk�ra lesz, 1870-ben f�titk�ra. 1863-ban meghalt Juliska, emiatt sok�ig elhallgatott benne a k�lt�. 1876-ban lemondott a f�titk�rs�gr�l, az 1877-es boldog nyarat a Margit-szigeten t�lt�tte. Ekkor �rta titokban, nem a nyilv�noss�g el� sz�nta az �szik�k (kapcsos k�nyv) verseit. 1879-ben befejezte a Toldi szerelm�t. 1882 okt�ber 22-�n halt meg.