FRAN�OIS VILLON (1431?—1463?) A l�rai k�lt�szet egyik legkiemelked�bb alakja, a francia irodalom m�lhatatlan �rt�ke, verseit f�l �vezred �ta ut�nozz�k, minden nyelvre ford�tj�k, �tdolgozz�k �s versengve hamis�tj�k. �letm�v�vel fejezhetj�k be a francia k�z�pkor kult�rt�rt�net�t, de vele kezdhetj�k a francia renesz�nszot is. M�g az �letrajza is �gy hat, mintha egy lelem�nyes anekdotakital�l� mes�lgette volna �gy f�lezer �vvel ezel�tt, vagy egy k�ptelens�gekkel sz�rakoztat� amerikai filmrendez� tal�lta volna ki a k�zelm�ltban. Viszonylag hiteles adataib�l egy val�sz�n�tlens�geket halmoz� t�rt�nelmi kalandreg�nyt lehetne �rni rabl�band�kkal �s lovagi dalnokversenyekkel, bord�lyh�zi gy�ny�r�s�gekkel �s akaszt�f�n l�g� holttestekkel, �h�tatos imasz�vegekkel �s kocsmai tr�g�rs�gokkal. Az �tsz�z �v el�tti p�rizsi �let f�nyei, s�t�ts�gei, maga az �let eg�sze kavarog halhatatlan „V�grendelet"-eiben (a Kis Testamentumban �s f�leg a Nagy Testamentumban) �s halhatatlan ballad�inak k�p�radat�ban. (De ne ess�k f�lre�rt�s, a k�z�pkori francia k�lt�szetben nem azt a 14 soros versform�t mondj�k szonettnek, amit megszoktunk az olasz eredet�, Petrarcaf�le �s a Shakespeare-f�le angol szonettekben. A francia lovagdalnokok �s korai renesz�nsz k�ltok ballad�i pedig h�rom hosszabb �s egy r�videbb versszakb�l �ll� l�rai versek, amelyekben a szakaszok v�gs� sorai azonosak — refr�nek — voltak, �s a befejez� kis szakasz aj�nl�s volt vagy egy p�rtfog� �rhoz vagy a dics��tett h�lgyh�z. Teh�t Villon ballad�it se gondoljuk r�vid, dr�mai elbesz�l� k�ltem�nyeknek, hanem fegyelmezett r�mtechnik�val fel�p�tett l�rai verseknek.) Villon neve eredetileg nem is volt Villon: Montcorbier-k�nt sz�letett 1431-ben, abban az �vben, amikor az angolok m�gly�ra vitt�k a franci�k h�sn�j�t, Jeanne d’Aarcot, s amikor m�r v�ge fel� j�rt a sz�z�ves angol—francia h�bor�. A lovagok v�ltakoz� eredm�ny� csat�roz�sai ut�n a francia parasztok, akiket csat�ra lelkes�tett Jeanne d’Arc, v�g�l is kikergett�k Franciaorsz�gb�l a megsz�ll� angolokat. Maga a h�s le�ny �ldozatul esett, de hamarosan az orsz�g felszabadult. Az �jsz�l�tt Montcorbier apja nemsok�ra meghalt, val�sz�n�leg elesett a v�gs� �tk�zetek valamelyik�ben. Az �zvegy anya �h�tatos, m�veletlen asszony volt. Szeg�nyek is voltak, de bizonnyal ig�nye sem volt fia tan�ttat�s�ra. �m a tov�bbi �letutat m�sfel� ir�ny�totta az �zvegyasszony rokona, Guillaume de Villon ap�t, aki m�velt pap volt, �s mag�ra v�llalta a gyermek neveltet�s�t. Gy�mja lett a fi�nak, kor�bban � maga tan�totta, amikor pedig iskol�ss� �rett, iskol�ba, majd fels� iskol�kba j�ratta. A leend� k�lt� gyeng�d szeretettel kapcsol�dott mindv�gig anyj�hoz, de a tud�s papot tartotta igazi atyj�nak, �s az iskol�kban m�r mag�t is Villonnak nevezte. Ezen a n�ven lett a h�res p�rizsi egyetem hallgat�ja, ahol tud�sra �hes, kit�n� tanul�nak bizonyult �s 21 �ves kor�ban elnyerte a doktori c�met is. Az egyetemen sokf�l�t lehetett tanulni. Villon megismerte a kereszt�ny filoz�fia mellett az �kori filoz�fusok tan�t�sait is. Enn�l fontosabb volt a sz�m�ra, hogy elm�ly�lhetett az antik g�r�g �s latin irodalom remekeiben, k�zben a lovagok k�lt�szet�t lelkesen sz�vta mag�ba. M�r ez id�ben is verselt, de ezeket a korai k�ltem�nyeket nem ismerj�k. Mire befejezte tanulm�nyait �s �r�stud� sz�m�ra val� hivatalokat is v�llalt, m�r az ifj�s�g k�r�ben k�lt�nek sz�m�tott. Hanem az egyetemi �let a tanul�ssal az elz�ll�sre is alkalmat k�n�lt. Az egyetemi ifj�s�g egy r�sze otthonos volt a kocsm�kban �s a bord�lyh�zakban. T�bben a k�zvesz�lyes rabl�band�kkal is kapcsolatban �lltak. A f�ktelens�gekre mindig hajlamos Villon hamarosan ismert alakk� v�lt az �jszakai �letben. 25 �ves volt, amikor r�szt vett egy nagy vereked�ssel v�gz�d� bet�r�sben. Akiket k�z�l�k elfogtak, b�rt�nbe is ker�ltek. O helyesebbnek l�tta elmenek�lni P�rizsb�l. Akkor �rta els� m�ig ismert k�lt�i remekm�v�t, a „Hagyat�k" c�m� vallom�st �lete eddigi kalandjair�l. Ennek a form�ja v�grendelet. Ez divatos m�fajta volt akkoriban. Mi r�g�ta „Kis Testamentum"-nak nevezz�k. Szatirikus hang�t�s� k�rk�p a korr�l, amelyben �lt. Ett�l kezdve n�h�ny �vig t�vol tartotta mag�t P�rizst�l. �lt, ahogy tudott. Az �r�stud� ember k�l�nf�le �r�smunk�kat kaphatott �s sok hely�tt sz�vesen hallgattak verseket is. Ezekben az �vekben �rta ballad�inak java r�sz�t. Ezeket k�s�bb bele�p�tette l�rai bet�tk�nt a nagy vallom�sba, a „Nagy Testamentum"-ba. A szerelemt�l a nyomorig v�ltozatos t�mavil�g� ez a balladak�lt�szet. M�r �let�ben n�pszer�v�, sokfel� id�zett� v�lt a m�ig is h�res ballada a „M�lt id�k sz�p asszonyai"-r�l, amelynek refr�nje �vsz�zadok �ta Eur�paszerte k�zmond�s: „De hol van a tavalyi h�?" Ezekben a k�bor id�kben ker�lt kapcsolatba a „Coquillard-ok" n�ven ismert rabl�band�val. Magyarra „Kagyl�sok"-nak ford�thatjuk a coquillard sz�t. R�g�ta tal�lgatj�k, hogy ez a „kagyl�" egy jelv�ny volt-e. Vagy a rabl�vez�r neve? Egyesek azt �ll�tj�k, hogy v�r�s haja volt, �s Pierre volt a keresztneve. Lehet. De mindegy. Veszedelmes, szervezett rabl�banda volt. Villon nemegyszer vett r�szt bet�r�seikben is, vereked�seikben is, de k�zben �ri otthonokban is sz�vesen l�tt�k, mert kezdett m�r orsz�gos h�r� k�lt� lenni. Minthogy a kor legh�resebb �s legtekint�lyesebb k�lt�je, a hossz� angol fogs�gb�l hazat�rt Charles d’Orl�ans herceg megh�vta kast�ly�ba, Blois-ba egy k�lt� versenyre. Versel� nagyurak, dalnok lovagok k�zt sikeresen szerepelt az �gr�lszakadt, csavarg� �letet �l� k�lt�. Tal�n meg is ny�lt el�tte az orsz�gos siker �tja. Ekkor �rta f�m�v�t, a „Nagy Testamentum"-ot, amelybe belesz�tte a legjobbaknak �t�lt kor�bbi k�ltem�nyeit is. A mi sz�munkra ez a nagy m� egyben utols� k�lt�i alkot�sa. K�nnyelm�en visszat�rt P�rizsba, �s hamarosan belekeveredett egy utcai vereked�sbe. Elfogt�k, �s a v�rosi b�r�s�g mint visszaes� bun�st k�t�l �ltali hal�lra �t�lte. Ez az akaszt�sos hal�l r�g�ta k�s�rtette, egyik legszebb ballad�ja is az akasztottakr�l sz�l. Most nyilv�n tekint�lyes urak, akik Blois �ta szem�lyesen is ismerhett�k, vagy olyan �rt� elm�j�ek, akik szerett�k verseit, k�zbenj�rhattak, mert kegyelmet kapott, �s mind�ssze t�z �vre eltiltott�k a p�rizsi tart�zkod�st�l. 1463 janu�rj�ban elhagyta a f�v�rost. �s ezzel befejez�dik �letrajza. Nem tudjuk, mi lett vele, �lt-e m�g sok�ig ismeretlen�l, vagy valahol m�gis b�nbe esett, �s kiv�gezt�k, ahogy ifj�kora �ta v�rta. Vagy m�sk�ppen halt meg? Nem tudjuk, �letrajza 1463-ban v�get �r. Ekkor 32 �ves volt. De a k�t „Testamentum"-mal �s alig n�h�ny kisebb k�ltem�nnyel — javar�szt ballad�kkal — a vil�girodalom legnagyobb �s legt�bbet ut�nzott l�rai k�lt�je lett. �rtak r�la verseket (a legszebbek egyik�t Juh�sz Gyula „�don ballada" c�mmel), reg�nyeket, a mi �vsz�zadunkban filmeket is k�sz�tettek az �let�r�l. Se szeri, se sz�ma a r�la sz�l� tanulm�nyoknak. No �s saj�t m�vein k�v�l a hamis�tott Villon-m�vek olykor m�g n�pszer�bbek lettek. A n�met Bertolt Brecht �s a magyar Faludy Gy�rgy Villon ihlette v�ltozatai val�j�ban nem az � m�vei, de ezek a j� k�ltok a hamis�tv�nyokkal sz�les olvas�k�r�knek adtak �s adnak egy Villon-hangulatot. �s a sz�p k�lt�i hamis�t�s az�ta, hogy a XVIII. sz�zadban Macpherson a sohasem �lt Osszi�n nev�ben �skelta h�s�nekeket hamis�tott, bocs�natos b�nnek �s k�lt�i brav�rnak sz�m�t. Annyi bizonyos, hogy abban a fontos kult�rt�rt�neti pillanatban, amikor m�ltt� v�lt a k�z�pkor �s a diadalmas renesz�nsszal elkezd�d�tt az eur�pai �jkor, Fran�ois Villon nemcsak a francia irodalom, hanem az eg�sz eur�pai irodalmi kult�ra legf�bb �s legnagyobb hat�s� k�lt�je volt. �l�bb �s �letteljesebb, mint b�rki kort�rsai k�z�l