Szerelem napja
A. 2006.05.28. 19:08
Ma van a szerelmesek napja, ekkor erősebben csendül fel a magányom hangja. Érted kiált, hogy kérlek gyere értem, hisz évről évre csak vérzem... Nem vagy itt, de az emlék átkarol, tőrje az összetört szívemig hatol. Még, ha fáj is kimondom, Nélküled nem sokáig bírom. Az évek jöttek, de lassabban mentek, estékként a könnyeim peregtek. Minden könnycseppem csak érted hull. neved hallatán hangom elszorul. Te tanítottál arra, hogy egyszer minden véget ér, ezért folyik testemen állandóan a piros vér. Lassan és fájdalmasan csurog, a világ ekkor velem forog. Szavaim ilyenkor Téged hívnak, az emlékek mindig Hozzád húznak. Szeretlek, s ha kell elmondom ezerszer, ezután testem darabokban hever. Bízom benne, hogy egyszer majd látlak, addig is örökre Tégec várlak. Tudom, hogy nézel, s sírsz, mert szomorkodok, megígértem, hogy mindig mosolyigni fogok. Megprobáltam, de a gyötrődés győzött, a szerelem örökre Hozzád kötött. Nem vagy velem, de érezlek, nem vagy itt, de szeretlek. Felhők köuz élsz, de hallom hangod, sose felejtem az utolsó mondatod: "Édesem, ne sírj, mert felesleges, emlékezz, s örökre engem szeress."
|