Falevl
A. 2006.05.07. 15:09
Beteg volt az desanyja,tudta meg kell halnia,nem is ltta soha senki tbb mosolyogni. Fjt neki szeretett gyermekt itthagyni. Nagyon sokszor knny ztatta fjdalommal telt szvt(szemt).-Mrt bsulsz j anycskm,nzd hoztam virgot, a kiskerti rzsafrl,a legszebbik grl. Ne srj j anycskm n nagyon szeretlek,mindig rted imdkozom,amikor lefekszem. Alkonyatkor a kis gyermekszobba behatolt a Nap utols sugra. Ott ltek az gynl sztlan,csendben. Knny gyngye csillogott a kisgyermek szemekben.Ott fekdt nagy lzban a gondos j anya. Az gynl tompn hangzott az orvos halk szava:-Nem hzza sokig ppen.hogy most is l. De elmegy rkre,ha elhull a falevl. Lassan jtt az sz,srgult a falevl,nem is vettk szre,hogy mr sodorja a szl. Eltnt a kisgyermek,neki mg eszbe jutott,addig l csak anyja,mg a levl lehull. Leszaladt a kertbe a srgul fhoz,visszakti a levelet az elhagyott ghoz. gy tall r apja crnval kezben,amint a fhoz kti a levelet szpen.
-Mit csinlsz kisfiam,mrt jttl ide,nem szltam senkinek,nem tudta senki sem.
-Neharagudj apa,nem rossz a te fiad!De anycskmnak meghalni nem szabad! Figyeltem n akkor amit az orvos beszlt,most lehull a frl az elsrgult levl.
Elmenne anyuka tlnk nagyon messze,rkre. Nem volna senki aki engem gy szeretne. Azrt ktzm n a levelet oda,hogy le ne hulljon onnan soha-soha.   
|